C-vitamin. Mi az átverés benne?
ami biztos:
Összefoglalva:
-
C-vitamin kell, valószínűleg pótolni is kell
-
nem érdemes természetes feliratért többet fizetni
-
nem érdemes vegyi módszerekkel hosszú felszívódásúvá tett alapanyagért többet fizetni
-
nem érdemes a szerves C-vitamin reklámnak bedőlni
-
nem kell félni, minden C-vitamin jó ( nincs jobb, és legjobb)
-
nem tudjuk túladagolni
-
nem okoz vesekövet a sok C
-
csak L-aszkorbin sav lehet C-vita elnevezésű
-
a növényekből kivont drága C kb. 1-2 % a termékekben (olvassunk figyelmesen a termékcímkén)
A szerves és “szervetlen”, a természetes és szintetikus C-vitamin szembeállítása alapvetően semmi mást nem szolgál, mint marketing célokat. Semmi mást nem céloz, csak a tudatalattit, és a pénztárcát.
Számos cég próbál azzal tisztességtelen előnyt kovácsolni hogy a saját “szerves” vagy “természetes” C-vitaminját a versenytársak terméke elé helyezi.
Általában olyan érvek hangzanak el a szerves előállítású mellett, hogy jobban hasznosul, lassabban ürül ki a szervezetből, illetve hogy természetes, ami önmagában is reklámértékkel bír.
A szerves és “szervetlen”, és egy lépéssel továbbmenve a természetes és szintetikus C-vitamin szembeállítása viszont alapvetően semmi mást nem szolgál, mint marketingcélokat.
A szerves és szervetlen fogalma korántsem annyira egyértelmű, mint amennyire gondolnánk.
A műanyag zacskó alapanyaga például szerves vegyület. Mindazonáltal lenyelve például halálos is lehet, nem emésztődik, és nagyon lassan bomlik. Mégis, bátran állítható, hogy szerves !!! És akkor?
Megennénk?
A következő pár momndat kicsit tudományos , de érdekes, azonban át is ugorható.
A szerves vegyület kifejezéssel általában a széntartalmú (ezen belül a szén-szén és/vagy szén-hidrogén kötést tartalmazó) vegyületeket illetik. A kivételek sora azonban hosszú: a grafit és gyémánt szervetlen, jóllehet szén-szén kötéseket tartalmaz, több vegyületet (például szén-tetraklorid) úgy sorolnak a szervesek közé, hogy sem szén-hidrogén, sem szén-szén kötés nincs bennük. Az átmeneti zóna vegyületeit gazdagítják többek között a fémorganikus vegyületek, köztük néhány természetes anyag, például a légyölő galócában található amavadin.
C-vitamin vita
Arról nem lehet vita, hogy az aszkorbinsav (amit gyakran, a köz-szóhasználatban azonosítunk a C-vitaminnal, kilósan kellene árulni, mint a kristálycukrot) szerves anyag. A félreértések/félremagyarázások oka az is lehet, hogy a vegyület több “formában” fordul elő.
Az aszkorbinsavnak két tükörképi párja létezik, ezek a D- és L-aszkorbinsav (a D és L betűk a dexter – jobb, laevus – bal latin szavakból származnak). A két vegyület bizonyos szempontból “csereszabatos”, az emberi szervezetben azonban csak az L-aszkorbinsav hasznosul jól vitaminként (azaz ez tölt be olyan funkciókat, amelyek szükségesek szervezetünk normális működéséhez). Ugyanakkor, bár vitaminként haszontalan, a D-aszkorbinsav ártalmatlan vegyület, fogyasztása nem jár veszélyekkel, de előnyökkel sem.
Mindkettő formátumú aszkorbinsav előallítható mestereségesen, a termésszetben azonban csak az L-aszkorbinsav fordul elő.
A D-aszkorbinsav a természetben nem fordul elő, szintetikusan viszont előállítható, és nem kerülhet forgalomba vitamin néven, jellemzően élelmiszerek tartósítására használják.Olcsó.
Az L-aszkorbinsav is meglehetősen olcsó alapanyag, ezért nem jellemző, hogy D-aszkorbinsavval “helyettesítenék” vitaminkészítményekben. Egyszerűen nem éri meg jobban. Előfordul, hogy egyes készítményeket azzal reklámoznak, hogy természetes C-vitamint tartalmaznak, a versenytársak meg szintetikust, ami nem olyan hatékony.
A valóság az, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő termékek mind szintetikusan előállított alapanyagot tartalmaznak, mert növényekből kinyerni a C-vitamint nagyságrendekkel drágább lenne. És hamis az a beállítás is, hogy a szintetikus kevésbé hatásos, mivel a szintetikusan előállítható “változatokból” a természetes C-vitaminnal azonos L-aszkorbinsavat alkalmazzák. A természetes és szintetikus L-aszkorbinsav között különbséget tenni pedig lehetetlen, hiszen ugyanarról a molekuláról van szó.
A természetes-mesterséges szembeállításnak egyetlen komolyan vehető szempontja van. Ha a C-vitamint természetes forrásból fogyasztjuk, a vegyületen kívül egy sor egyéb anyag is bekerül a szervezetünkbe – és ha például gyümölcsöt eszünk, akkor ezek is kedvező hatásokat fejtenek ki (pl. antioxidáns hatás, rostbevitel, más ásványi anyagok és vitaminok pótlása).
Éppen ezért (is) az lenne az ideális, ha a napi vitaminszükségletet alapvetően az elfogyasztott zöldségből-gyümölcsből fedeznénk. Ugyanígy minden más ásványi anyagot, és mikro tápanyagot is. Na, most az ideálistól messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől.*
Egyes termékek címkéjén feltüntetik, hogy milyen növényből vonták ki (például csipkebogyó vagy acerola), a legtöbb esetben ezek is csak pár milligramm növényi kivonatot tartalmaznak, ez 1-2 %, ehhez adnak hozzá mesterségesen előállított, tiszta L-aszkorbinsavat.
A C-vitamin talán a legismertebb mikrotápanyag, legtöbben a fontosságával is tisztában vagyunk. Ám azt, hogy pontosan mi a funkciója a szervezetben, illetve hogy milyen tünetekkel jár a hiánya, már kevesebben tudják.
Alapvitamin, nagyon sok élettani folyamatban játszik kulcs szerepet. Mégis, a ma hivatalos ajánlások még a C esetében is nagyon szigorúan veszik a reklámfogásként alkalmazott állításokat.
Jó egészséget!
Prof.Imune
Mi hiszünk a Green Gold Imune Alga komplex egészségtámogató hatásában.
*Makó lovag, II. András lovagja egy alapos berugás után Raguza városában felébredvén, azt hitte már Jeruzsálem falait látja. Háát, nem. Így maradt meg a nagy távolság ( kb. 2100 km, egyébként Makó város is kb. 2000 km Jeruzsálemtől), vagy az eltérő nézet kifejezésére a szólás,
ötlet: ITT, kiemeelt kép, szelet
hasznos, jó tudni