Astaxantin kontra cukorbaj? 

Az astaxantin antioxidáns. A cukorbetegség pedig népbetegség, legalábbis a mi világunkban. Astaxantin kontra cukorbaj: ki kerül ki győztesként?

 

A CDC statisztikák szerint az amerikai felnőttek több mint egyharmada prediabetikus, ami azt jelenti, hogy kialakulhat a krónikus betegség, ha az adott kockázati tényezők kiváltják. Ezért nem meglepő, hogy a cukorbetegséggel diagnosztizált amerikaiak száma háromszorosára nőtt az elmúlt két évtizedben, sajnoss Magyarországon is nagyon sok a diganosztizált, és a nem diganosztizált cukorbeteg is.

A túlsúlyos és elhízott emberek vannak, a legmagasabb kockázati tényezőkkel a cukorbetegek között. Az tehát máris egy gyógyító lehetőség, ha valaki fogyni kezd. *

astaxantin-kontra-cukorbaj-imune.bio

 

Magyarországon, több mint egymillió cukorbeteg él, a számuk évről-évre egyre nő:

A cukorbetegség különböző súlyos  szövődményei – úgy, mint a végtag amputáció, valamint a szemkárosodás és a vakság –, megelőzhetők lennének.

 

A cukorbetegséget az inzulint termelő hasnyálmirigy problémái okozzák. Pontosabban, ez akkor fordul elő, ha a hasnyálmirigy béta sejtjei megsérülnek, gyulladtak vagy más módon működnek hibásan. Amikor ezeket a sejteket elpusztítják, a hasnyálmirigy nagyon kevés inzulint termel, vagy egyáltalán nem termel inzulint.

Az inzulin hasznos hormon, amely kulcsszerepet játszik a fogyasztott cukor és zsírok felhasználásának vagy tárolásának szabályozásában, a szervezetben.

A magas vércukorszint okozta oxidatív stressz okozza a hasnyálmirigy β-sejtjeinek meghibásodását vagy működési hibáját. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a cukorbetegekben magas az oxidatív stressz szintje, gyakran hiperglikémiával és glükóztoxissal van összefüggésben.

Az Astaxantin antioxidáns tulajdonságai hozzájárulhatnak a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek védelméhez azáltal, hogy csökkentik a vér oxidatív stresszét és cukor-toxicitását. Valójában egy, a 2002-ben közzétett mérföldköves tanulmányban a tudósok megállapították, hogy az Astaxantin csökkentette a cukorbetegek egerek glükóztoxicitását, és ezért védi a hasnyálmirigy béta-sejtjeit.

Nem szabad azért azt hinni, hogy egy cukorbeteg astaxantin fogyasztása mellett meggyógyul. Az viszont igaz, hogy az antioxidánsok csökkeentik a cukorbaj kialakulásának esélyét, azaz az astaxantin kontra cukorbaj csak a meccs elején nyerhető. Nagyon leegyszerűsített a dolog, sok antioxidáns, több egészséges béta-sejt. Persze ebben az egyenletben szerepet játszik a cukor, a legjobb, ha kimarad az egyenletből. (az I. típusú cokorbetegek, akiknek nem elromlott, hanem hibásan “született” a cukor-feldolgozásuk, az egy másik kérdés)

 

Az Astaxantin segíthet a betegek cukorbetegség kezelésében is. A 2018. évi tanulmányban a kutatók felfedezték, hogy az Asztaxanthin hozzájárulhat a magas vérnyomás csökkentéséhez és a cukor anyagcseréjének javításához a 2. típusú cukorbetegségben szenvedő betegekben. Az egyébként egészséges egyéneknek nem kellene antioxidánst szedniük, fontosabb lenne, hogy inkább egészségesen étkezzenek, és mozogjanak. Ez ilyen egyszerű.

Az astaxantin „varázssegéd” lesz a „cukorbetegek” számára egészségük védelmében

Jelenleg számos hazai és külföldi tanulmány kimutatta, hogy az astaxantin  oxidatív stressz ellen kiváló alapanyag. Antioxidáns hatása többszöröse a zeaxantinnak, luteinnek, kantaxantinnak, -karotinnak és likopinnak, E-vitaminnak, így aktív megelőző és kisegítő terápiás hatással bír a cukorbetegség és annak szövődményei ellen. A cukorbetegek többsége számára az aktív és egészséges életmód mellett az asztaxantin ésszerű pótlása is jó választás.

 

Jó egészséget!

Prof.Imune.

*a sovány cukorbeteg felismerése sokkal nehezebb, mert külsőre egészségesnek néznek ki. Közben a cukorbaj bennük is öl, így nemcsak a kövér embereknek kell figyelni a jeleket.

A cukorbetegség árulkodó jelei

 

 

Forrás: ötlet

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22170791/

http://www.actabp.pl/pdf/1_2012/43.pdf

https://iovs.arvojournals.org/article.aspx?articleid=2162995

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5012237/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6164583/