Honnan ered Halloween, Halottak napja, és miért van gyertyagyújtás? 

Gyertyagyújtás. Halottainkra emlékezünk.

Három egymást követő napon van Halloween, Mindenszentek, és Halottak napja.

.A szakralitás, és az egyházi ünnepek ismerete kiszorul az életünkből, az angolszász szokás pedig betüremkedik az életünkbe. Csokigyűjtés? Vitamin csoki akció: ITT

Így nagyon

sokan keverik az ünnepeket, ami nem is csoda. A gyertyagyújtás még mindannyiunknak eszébe jut, miért is?

Halloween

Október 31-e (Mindenszentek napját megelőző este) az angolszász országokban a halloween ünnep (angolul all hallows’ evening  azaz „minden szent estéje”). A  keresztény Mindenszentek napja hagyományainak valószínűleg tudatos összekeveréséből alakult ki.

A halloween ősi kelta hagyomány. Pogány ünnep. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek és az élő emberek testébe bújnak. Úgy vélték, ha rémisztő maskara mögé rejtik magukat, elijesztik a szellemeket. Amerikában az 1900-as évek elejétől vált egyre népszerűbbé. A halloween már Magyarországra is eljutott és közkedvelt gyerekprogrammá vált.

A keltáknál október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség.* A kelta papok új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be és tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezzel úgy gondolták, távol tarthatják a halottakat, és elűzhetik a hideget. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült ruhákba öltöztek és Halloween-fesztivált tartottak.

Mára gyerekünnep, az édességek, a csokoládé begyűjtésénak ünnepe lett belőle, ijesztő jelmezekkel, töklámpással. És a szakralitást elfelejtettük.

Alga kompleX pedig ITT

 

A töklámpást a paraszti Magyarországon is faragták, vicsoritök volt a neve. :-)

gyertyagyujtas-toklampas-imune.bio

VICSORITÖK

Mindenszentek

Mindenszentek a keresztény hagyományban azoknak az üdvözült lelkeknek az emléknapja, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön helyet a naptárban. A Mindenszentek napja (november 1.) a Halottak napjának (november 2.) vigíliája, azaz ünnepi előestéje. Úgy tartották régen, hogy a halottak lelkei hazalátogatnak ilyenkor, majd megnyugodva visszatérnek az égbe, és nem kísértenek tovább.

Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére helyeztek át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. Tüzet, és fényeket gyújtottak a fel nem szentelt lelkekért. A gyertyagyújtás szokása megmaradt. 

A Mindenszentek napja után következő napot, Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. A halottak napja Szent Odiló clunyi apáttól (962-1048) nevéhez fűződik. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette és ez a rendelete mindmáig fennmaradt.

Halottak napja

Az Egyház ünnepélyes megemlékezése az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert (a tisztítótűzben szenvedő) lelkekről. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. ( a gyertyagyújtás fényt ad a sötétség beköszöntekor, jelzi a halottak lelkét, és  minden szent lelkét is. Szóval itt is elég nagy a képzavar, vagy fényzavar? Mindegy is, gyújtsunk gyertyát! A halottainkért, vagy a sötétségben a fényért. És mindenképpen emeljük fel a lelkünket. )

A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a XI. század elejétől terjedt el, német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, hanem más felekezetűek és a nem hívők is átvették. A krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak, Magyarországon leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik.

A három régi hagyományokon alapuló ünnep az elhunytakra való megemlékezésre és az ő lelkük „létezésére” vagy tovább élésére hívja fel a figyelmet, mely a lelkek halál utáni állapotát szeretné rendezni, velük megbékélni vagy nekik segíteni.

A három ünnep időpontjának közelsége miatt a halloweent, a mindenszenteket és a halottak napját gyakran keverik egymással. Valamint azt is, melyik miről szól.

Hosszú nyitvatartás van a temetőkben.

Figyeljünk a gyertyatüzek megelőzésére!

Jó egészséget!

Prof. Imune

A napisten ünnepe jelentette a kelta népek számára az újévet,  amely a Nap uralmának végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának kezdetét szimbolizálta. Úgy tartották, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.

Forrás:  ITT  ITT

Balogh Jeremiás írása alapján