Tartalomjegyzék
Áldott Húsvéti Ünnepeket! Itt a Húsvét!
De miért éppen most van Húsvét?
Ünnepeljünk kicsit! Húsvét! Feltámadás!
A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. (az ünnepek ünnepe: sollemnitas sollemnitatum) A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.
Már több, mint 2 éve a háború szele érint bennünket, félelemmel, kétségbeeséssel, elkeseredettséggel. Ám Jézus a gyilkosokat is megváltotta.
Azért azt nem szeretjük, amikor a sátán dörzsöli a markát, mert káoszt kelt. Úgy tűnik a káosz a mi világunkban egyre nagyobb.
Mégis! Ünnepeljük Jézus Krisztus feltámadását! Vele a hívő Ember feltámadását is. Mert Jézus feltámadása a -magyarázatok szerint- a hit feltámadása is.
ÁLDOTT, BÉKÉS HÚSVÉTI ÜNNEPET KÍVÁNUNK, JÓ EGÉSZSÉGET, A NŐKNEK SZÉPÍTŐ LOCSOLKODÁST, A GYEREKEKNEK KEDVES AJÁNDÉKOT.
BOLDOG, EGÉSZSÉGES CSALÁDOT, BÉKÉT A SZÍVÜNKBEN.
Alább a Húsvét ideje, számítása, érdekessségek. Bonyolult. :-)
A Húsvét ünnepe mindig “a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” tartjuk. Ezt azért sokan tudjuk. (és a tavaszi megújulásról, a pogány értelmezésről még nem beszélünk)
De miért is ilyen bonyolult ez? Miért nem minden évben ugyanakkor van? Vagy legalább egy naptári éven belül mindenkinek egyszerre?
Az ókorban az egyiptomiak és zsidók különböző naptárakat használtak. Egyiptomban a Nap ciklusán alapult a naptár, és a nyugati világ modern időszámításának is ez vált az alapjává. A zsidó naptár viszont a holdciklusokhoz igazodott, ezért a zsidóság ünnepei is minden (nyugati) évben vándorolnak. A húsvétszámítás azért olyan bonyolult, mert ezt a két megközelítésnek kell évről évre egyensúlyban lennie valahogy.
Viszont ha így megbonyolítja a dolgot a zsidó naptár, akkor minek bajlódnak vele egy keresztény ünnep dátumának meghatározásakor?
Azért, mert a keresztények Jézus feltámadását ünneplik Húsvétkor, szeretnék minél pontosabban közelíteni az éves megemlékezést a korabeli események valódi dátumához. Márpedig Jézus két nappal a feltámadása előtt ( harmadnapra feltámadt….) éppen a pészah nevű zsidó ünnep idején halt meg, (Jézus halálának megemlékezése a keresztény világban Nagypéntek) maga az utolsó vacsora is a pészah eleji széder-este volt.
Ezért kötődik a Húsvét ünnepe hagyományosan a zsidó pészah dátumához, ami viszont a zsidó naptár jellege miatt a modern világban használt Gergely-naptárban mindig máskorra esik.
A Gergely-naptár szerint egy napév 365-366 nap, a zsidó naptár szerint egy holdév 354 nap.** A kétféle megközelítés 11-12 nap eltolódásban van egymáshoz képest. A pészah a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtöltéhez kötődik, ezért került a definíció szerint húsvétvasárnap a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első vasárnapra.
Fogadjuk el a fenti adatokat bázisnak* ( mert nem pontosak, hiszen pl a holdciklus sem pontosan 28 nap)
Vagyis a Húsvét ünnepünk megegyezésen alapul:
Általánosságban annyit állapíthatunk meg a húsvét nyugati dátumával kapcsolatban, hogy legkorábban március 22-én, illetve legkésőbb április 25-én kezdődhet.
A megújulás, és remény ünnepe. Ma is nagyon aktuális.
És ha hisszük , ha nem de ezzel még nincs megoldva!
Mert a nyugati katolikus és az keleti ortodox keresztény egyház sem ugyanakkor tartja a húsvétot.
Az ortodox kereszténység ugyanis megtartotta a Julián-naptárat, amelyet nyugaton a mai Gergely-naptárral igazítottak ki 1582-ben. A korrekcióra azért volt szükség, mert a Julián-naptár pontatlan volt, és addigra már 10 nappal előreszaladt a csillagászati napfordulókhoz képest.
A korrekciót keleten, az ortodox világban nem követték, a saját naptáruk szerinti húsvét náluk ma is akár hetekkel későbbre esik. Idén például a nyugati egyházaknál április 9-10, míg keleten csak április 16-17 a Húsvét vasárnap, és Húsvét hétfő. ( tavaly majdnem 1 hónapos eltolódás volt)
Az ünnep összehangolására a keresztény világon belül évszázadok óta próbálkoznak. Vallási vezetők javasolták, hogy a számolgatást közvetlen csillagászati megfigyelésekkel váltsuk ki a húsvét dátumának éves kitűzésekor. Világi vezetők javasolták, hogy jelöljük ki április második vasárnapját fix húsvétindító dátumnak.
Legutóbb Ferenc pápa mondta, hogy a katolikus egyház kész egy közös fix dátum kijelölésére az ortodox testvérekkel. De a próbálkozások még eredménytelenek.
Sajnos most mással van elfoglalva a világ. (az orosz -ukrán háború és a migráció olyan nyomás, hogy az ünnep, a családlátogatás is elvészni látszik ebben az évben Is.)
Amíg így marad, addig keleten minden nap korábban kel a Nap, de Jézus majdnem minden évben később támad fel.
Áldott Húsvétot! Ha a tavaszünnep, a húsvéti bálok el is maradnak, lélekben azért mindenki reménykedjen, és ünnepeljen! A nőknek szépítő locsolkodást, és mindenkinek családi szeretet kívánunk.
Jó egészséget!
Prof.Imune
Húsvétkor is Imune alga kompleX
Online mise közvetítések:
A római katolikus misék itt:
Katolikus mise
Az evangélikus istentiszteletek itt:
Evangélikus istentisztelet
A református istentiszteleteket pedig itt:
Református istentisztelet
*persze a Föld sem pontosan 365 nap alatt kerüli meg a Napot, és a Hold sem pont 28 nap alatt a Földet. Így minden csak megközelítőleg ‘naptárizálható’
**Ugyanakkor az sem egyértelmű, hogy ki mikor mit tekint nap-éj egyenlőségnek és holdtöltének, ezért a pontos húsvétszámításra is számos módszer létezett. A Konstantin császár által összehívott első niceai (vagy nikaiai) zsinat 325-ben meghatározta ugyan a már említett definíciót, de a gyakorlatban ezt még évszázadokig nem fogadta el mindenki. Az is bonyolítja a dolgot, hogy valójában a csillagászati napforduló se fix, ezt is az akkori zsinat tette egységesen március 21-re. A holdtöltékkel is nehéz előre számolni, amit már az ókorban is tudtak, ezért a csillagászati helyett szintén előre meghatároztak egyházi holdtöltéket, hogy ezekhez lehessen viszonyítani.
források: