Immunerősítés vagy antibiotikum?

Immunerősítés vagy antibiotikum szedés?

Többnyire a jó immunrendszer észrevétlenül kivédi a megbetegedéseket, antibiotikumot csakis a legszükségesebb esetben szabadna szedni. Immunerősítés, vagy antibiotikum kúra?

A dolog persze nem ennyire fekete vagy fehér.  Ez, és néha az is.

Eddig is naivitás volt az gondolni, hogy az antibiotikumok csak a rossz baktériumokra hatnak. Ma már tudjuk, hogy nem ártatlan szerek, mint eddig reméltük. 

Nem lehet büntetlenül beavatkozni a természet rendjébe.

Az alapvető probléma az, ami hamarosan véget vet majd az antibiotikus korszaknak, hogy a bacik nem ülnek ölbe tett kézzel, várva, hogy kipusztítsuk őket.

Az evolúció nem az Ember kívánságműsora.

Annak idején Flemming a Nobel-díj átvételekor már felvetette az antibiotikum rezisztencia rémét, de ki vette akkor őt komolyan? A hűtőszekrényben -baj esetére- mindig ott várnak a különféle antibiotikumok, már megszoktuk, hogy csak be kell kapkodni az ellenszert. Sokáig az orvosok is veszélytelennek tartották az antibiotikum használatát.

Évtizedekig a fő veszélynek azt tartották, ha a beteg nem szedi végig a kúrát, ezt a középkorúak generációjába belesúlykolták. Mára viszont pont az ellenkezőjét gondolják. Eszerint, minél tovább adják az antibiotikumot -általában már indokolatlanul – annál valószínűbb a rezisztencia kialakulása (Llewelyn és mtsi., 2017).

Az antibiotikum szedése evolúciós értelemben szelekciós nyomás. A baktériumok folyton mutálódnak. (és mivel igen gyors a szaporodási ciklusuk, így gyorsan mutálódhatnak)

Ha tehát – ez az új tanács – csak addig szedjük az antibiotikumot, amíg tüneteink vannak, akkor lerövidítjük azt az időt, ami alatt rezisztens alfajok tudnának kialakulni.

Ezzel a tanáccsal csak az a gond, hogy eléggé szubjektív, mikor érezzük magunkat már gyógyultnak.

Ez persze nem a gyógyszeripar problémája, azok inkább a túlfogyasztásra szavaznak.

Van azonban az antibiotikum rezisztenciának egy másik területe, amelyre kevesen gondolnak. Azt persze már majdnem mindenki tudja, hogy a bélflóra is bacikból áll, ezért szedjük is a probiotikumokat, lehetőleg a legtöbbet reklámozott fajtát.  :-(

Szóval az antibiotikumok megtámadják a bélflóránkat, de rengeteg velünk élő, a bőrünkön, a nyálkahártyáinkon nyüzsgő bacikat is . És ez elősegítheti a mutáns egyedek elszaporodását. És ezek a mutánsok pedig nem maradnak meg jóindulatúnak. (íme egy magyarázat a sok-sok bőrbetegségre, az allergiának hitt, vagy diagnoztizált megoldhatatlannak tűnő nyavalyákra)

A lényeg: antibiotikumok nélkül egyre veszélyesebbé fog ismét válni a világ. Önmagunk (mármint a gyógyszerészet, és a fogyasztók) gerjesztette spirál, amibe belecsúszván egyre lejjebb, és lejjebb kúszik az Emberiség.

Ne legyen kétségégünk, a bacik gyorsabbak, többen vannak, erősebbek, túlélőbbek, mint az Ember.

Nem utolsó sorban nem számít, ha néhány milliárd, vagy néhány száz milliárd elpusztul. Na és?  Nem így az Ember! Egy tömeges pusztulás esetén a maradék ember egyed az elhaltak bomlásába is elpusztulhat. *

Nyilván, nem az a megoldás, hogy ne kezeljük a fertőzéseket és hagyjuk meghalni az embereket. Jó lenne, vagyis ésszerű lenne azonban “szárazon tartani a puskaport” a kezelhetetlen esetekre készülve.

Túlságosan rátámaszkodunk az antibiotikumokra, miközben az egészséges immunrendszerért vajmi keveset teszünk.

Egészen pontosan legtöbbünk a hatékony immunrendszer ellen dolgozik. Nyilván nem tudatosan.

Na, de ugye fejlesztenek új antibiotikumokat, nem?

 

Ja, fejlesztenek, de nem biztos, hogy azzal megtalálják a bölcsek kövét.

Kb.: 60 éve kifejlesztették  a széles spektrumú antibiotikumokat.**  Kellett majd 50 év, míg a súlyos, mellékhatások bizonyítottá váltak. (lsd. lent hosszabban)

De a nagyon megfontolt használat még mindig várat magára.

Az orvos gyorsan, és a legerősebbet akarja adni- ez dícséretes, de veszélyes. (Lsd: ITT ) Ezeket a szereket akkor volna csak szabad felírni, ha már kimerült minden más lehetőség. De van időnk próbálkozni? Nincs?

Egy 2020-as összefoglaló 23 féle antibiotikum 183 265 mellékhatás jelentését vizsgálták át: ijesztő, nagyon súlyos mellékhatások érinthetnek sokakat. Addig nem is gondolunk rá, amíg valaki a környezetünkben nagyon csúnyán meg nem járja.

Egészséges maradok! Antibiotikum nélkül, immunrősítéssel.

Jó egészséget!

Prof.Imune

*A Nándorfehérvári diadal után a tömeges hantolatlan holttestek okozta járványba Magyarország déli vidékén többen haltak meg, mint a addig a török támadó hadjáratában. Erről a diadaal marketingje miatt nemigen beszél a fáma.  Vagy alig egy éve a Covid első hulláma alatt Amerika egyes nagyvárosaiban a holttestek egészségügyileg biztonságos tárolása a temetésig, és a temetés üteme is óriási gondot okozott.  És ez utóbbi nem volt tömeges pusztulás. ( megkövetve a betegeket, és akik meghaltak, akiknek a maguk tekintetében az 1 eset, az éppen 100%)

**A quinolonokat az 1960-as években dolgozták ki, majd továbbfejlesztésként a vegyületbe fluort építettek be, így születtek meg a fluoroquinolonok. A bacikat leszámítva mindenki örült nekik, mert ezek az antibiotikumok széles spektrumúak. Csakhogy a 1990-es évek végére több tízezer panasz érkezett a gyógyszerhatóságokhoz, amiket igyekeztek nem komolyan venni, hisz a betegeket hajlamosak hetet-havat összehordani, szegény gyógyszeripar meg tördelheti a kezeit. Ám az igazság elég sok áldozat árán mégiscsak utat tört magának, s az amerikai gyógyszerhatóság 2008-ban fekete keretes figyelmeztetést követelt meg a gyógyszercsalád dobozain. Eszerint a fluoroquinolonok íngyulladás és ínszakadást, ízületi-és izomkárosodásokat okozhatnak test szerte. Az okot máig nem sikerült teljesen tisztázni, de rengeteg ember örökre mozgássérültté vált a gyógyszerek szedését követően. A károsodás kockázata intenzív testmozgáskor csak nő, így atlétáknak különösen nem javalltak a fluoroquinolonok. Aztán jöttek a további hírek, hogy károsíthatja a perifériás idegeket, azaz neuropátiát is okozhat. Az még a jobbik eset, ha valakinek “csak” zsibbad a lába, vagy furcsa fájások jelentkeznek a végtagjaiban, de az autonóm, azaz a szerveket működtető idegek neuropátiája komoly működészavarokat okozhatnak, amire nincs gyógyszer. De kiválthat epilepsziás rohamokat, aorta repedést, mentális zavarokat, pszichózist, idegrendszeri problémákat, májkárosodást, szív aritmiát – akár halálosat is- és cukorbetegséget. Sok olyan – a beteg számára sem ismert – veleszületett vagy szerzett szervi vagy genetikai probléma állhat fenn, amelyek növelik a valószínűségét ezen mellékhatások jelentkezésének. Ezeket az orvosok maguk sem tudják, ezért rá se kérdeznek. Immunerősités vagy antibiotikum? Nem lehet kérdés!

Súlyos mellékhatások az antibiotikumoktól

Pszichózis antibiotikumtól?

1948-ban egy rövid közlemény jelent meg az Annals Internal Medicine-ben egy fiatal nőről, aki allergiás lett a penicillinre és ezzel összefüggésben hanghallások és mérgezéses paranoid tünetek alakultak ki nála (Kline és Highsmith, 1948), A tünetek elmúltak az allergia sikeres kezelésére. A szerzők szerint a tüneteket az allergia részeként kialakuló agyduzzanat okozhatta. Egy 1955-ös esettanulmány szerzője már több beszámolót ismertetett, amelyek penicillinérzékenység esetén kialakult átmeneti pszichózisokról számoltak be (Cohen, 1955). Egy 2016-os áttekintő tanulmány 292 közleményt 391 esetét csoportosította az okozott enkefalopátia típus (agyi tüneteket) szerint. Az első csoportba az epilepsziás és izomrángásos rohamok kerültek, ezeket leggyakrabban a penicillin származékok és a cefalosporinok (pl. Ceclor) okozzák. A másik csoportba a pszichózisok kerültek, ezeket leggyakrabban a quinolonok, a macrolidok (Pl. erytromicin) és a penicilinek okozhatják. A harmadik csoportba az MRI-vel is kimutatható agyi elváltozások kerültek, ezt leggyakrabban a metronidazol (Klion) okozhatja (Bhattacharyya és mtsi., 2016). Az antibiotikumok okozta neuropszichiátriai tüneteket ritkán ismerik fel, mivel az alapbetegségnek tulajdonítják a jelentkező tüneteket. Ez probléma azért, mert így nem függesztik fel a gyógyszer adását, hanem kezelni kezdik pszichiátriai gyógyszerekkel a jelentkező új tünetet is. Jól ismert, milyen letörölhetetlen bélyeggé válik a pszichiátriai diagnózis, amely elkíséri a személyt egy életen át, s minden orvosi rendelőben gyanakodva néznek majd rá minden panaszával kapcsolatban. Egy 2017-es tanulmány szerzői esetismertetésükkel arra akarták ráirányítani a figyelmet, hogy az akut pszichózisok egy része gyógyszer mellékhatásból eredhet. Esetük egy vietnámi veterán volt, akit az évek során korábban diagnosztizálták már skizofréniával, skizoaffektív zavarral, pszichotikus bipoláris betegséggel, temporális epilepsziával, pszichogén epilepsziával (Ly és mtsi., 2017). A katona első pszichiátriai problémáját a sorozáskor megelőzésként adott penicillin injekciót váltotta ki.

Erre gyorsan leszerelték.

S így bár ütközetben nem vett részt, Poszttraumás Stressbetegséggel bocsátották el. A penicillin kezelésből visszamaradtak zavaros tünetei, paranoid volt, vallásos téveszméi alakultak ki, stb. Mivel tüneteit egyedül ő maga hozta kapcsolatba az antibiotikus kezeléssel, különféle orvosi kezelések során ismételten belefutott az antibiotikus kezelésbe, és ez változatos diagnózisokat és pszichiátriai kezeléseket vont maga után. Az sem kizárt, hogy a férfiben ott lappangott a pszichiátriai zavarra való hajlam, de az biztos, hogy az ismételt antibiotikus kezelések hozták ki belőle.

Egy 2020-as összefoglaló 23 féle antibiotikum 183 265 mellékhatás jelentését vizsgálták át, s ezek közt 2955 pszichózisról szóló jelentés szerepelt (Essali és Miller, 2020). Az egyes antibiotikum pszichózist generáló hatása 0.3-3.8% közt mozgott. A leggyakrabban a penicillinek, a fluoroquinolonok, a macrolidek, a cefalosporinok és a doxycyclin okoztak pszichotikus epizódot. Különösen fluoroquinolonok vezetik a listát, a korábban már említett Ciprofloxacin az esetek 2.7%-ban okozott pszichózist. Az amerikai mellékhatás jelentés rendszerről tudni kell, hogy az esetek kb. 1-5%-ágt jelenti, azaz az esetek száma sokkal nagyobb lehet.

További klassz tertalmakért itt van nekünk a facebook

forrás : ITT