Tartalomjegyzék
Mi van az algában?
A fiatalság megőrzésése és halálos betegségek legyőzésése ígéretével forgalmazott mikroalga étrend-kiegészítőkről egyre többet hallani (tőlünk is főleg a Green Gold Imune alga kompleX kapcsán). Mi van az algában? Erről keveset tudunk tudományosan.
A tévhiteket akarjuk eloszlatni.
Eredeti tudományos közleményekre hivatkozással.*
A mikroalgák és ezek kivonatai étrend-kiegészítőként kerülnek forgalomba, így gyógyhatás nem kommunikálható alkalmazásuknak. A jövőben talán gyógyszerként is alkalmazásra kerülhetnek,ám a jelenleg elérhető készítmények még nem váltják ki a hagyományos gyógykezelést, bármilyen betegségről legyen is szó.
A leggyakrabban fogyasztott fajokat jól ismerjük, a neveik már ‘közbeszédben’ is feltűnnek, beszélünk róla, és hiszünk benne.
Ilyen a szárított alga-pehely. Ezt még visszaporítják.
A mikroalgák hatásai az emberi szervezetre
A mikroalgákat gyakran alkalmazták a vérszegénység kezelésére. A hatás a vérképzés fokozásán és a vasbevitel növelésén is alapul, ugyanis a Spirulina vastartalma aránylag jól hasznosul. Vérképzést fokozó és immunrendszer stimuláló hatás volt megfigyelhető, a kutatók szerint ez kedvezően hathat kemoterápiás kezelések ideje alatt is – a Spirulina ugyanis fokozza a csontvelői vérképzésben résztvevő sejtek osztódását (proliferációját) és érését (differenciációját).
Mi van az algában, ami javíthatja a – például rákellenes kezelés következtében – legyengült immunrendszer működését? Talán a fikocianin? A fikocianin antioxidáns az ártalmas anyagok mérgező hatását csökkentő, immunerősítő, vérképzést fokozó és antivirális hatással rendelkezik. A fehérvérsejt termelés fokozásában a c-fikocián és a Spirulina poliszacharidjai egyaránt szerepet játszhatnak. A jövőben elképzelhető, hogy a Spirulinából kivont vegyületek vagy ezek módosított formája felhasználható lesz a tumorellenes terápiák során.
A mikroalgák alkalmazásának egészségügyi kockázatai
Allergiás reakciók: Váratlan reakciók kialakulásának esélye nem zárható ki soha, amikor egy korábban nem fogyasztott élelmiszer kerül szervezetünkbe.
Karotinoid vegyületek túladagolása: Az algák antioxidáns hatású karotinoid vegyületek gazdag forrásai. A béta-karotin túladagolása valószínűleg csak a bőr sárgás elszíneződését idézi elő, ám nagymértékű mesterséges bevitele ennek a vegyületnek neml biztonságos. Dohányzó, vagy más, a tüdőt erősen károsító anyagok hatásának kitett emberek esetében a béta-karotin kiegészítés veszélyes lehet!
B12-vitamin hiány: Az algák különféle B12-vitaminhoz hasonló felépítésű, inaktív vegyületeket tartalmazhatnak. Ügyelni kell, hogy a B12 hiányállapot ne alakuljon ki!( Figyelem egyes cukorbetegség-gyógyszerek a B12 hiányt elősegítik)
Szennyeződések: Ezt a kockázatot a megbízható eredet és az ellenőrzött termesztésből származó alga alapanyag fogyasztása minimálisra csökkenti. ( olyan helyről kell vásárolni, amely cég elérhető és a Magyar ellenőrző rendszer felügyeli, akkor tudni fogjuk, mi van az algában. Hazánkban kifejezetten hatékonyan működik az étrendkiegészítőket hivatalosan forgalmazó cégek ellenőrzése)
Toxikus anyagok: A cianobaktériumok gyakran mérgező anyagokat is termelhetnek- és a spirulina kék alga hivatalosn cianobaktérium!!!!!-de jelenleg nincs olyan toxikusságra utaló adat, ami általánosságban a Spirulina vagy Chlorella algák fogyasztása ellen szólna. Az AFA (Aphanizomenon flos-aquae) alga tartalmú étrend-kiegészítő készítmények ellenben több esetben szennyezettek voltak májat károsítani képes mikrocisztin vegyületekkel. (Talán kevesen tudják, hogy egyes években a Balaton vízvirágzását ugyanez az alga okozta, és az ilyenkor képződő algatömeg toxicitása is ismert tény.) A szennyeződés a tenyésztett Arthrospira és Chlorella algák esetén nem fordulhat elő, ugyanis ellenőrzik a “szüretelt” alga alapanyagot. Mi van az algában? Semmi veszélyes!
Algatoxinokat a kagylók is felhalmozhatnak mérgezést előidézve, ezért fordul elő a nagy mennyiségű kagyló fogyasztásakor mérgezéses tünet (hányás, láz, levertség)
Immunrendszer stimuláló, őssejtstimuláló hatás: Az immunrendszert stimuláló növények hatásáról jó tudni, hogy autoimmun betegségre való hajlam vagy fennálló betegség esetén nem kizárt, hogy a tünetek kialakulnak vagy felerősödnek. A Spirulina és Chlorella alkalmazását autoimmun betegségek fennállása illetve ezekre való hajlam esetében mellőzni javasolt! Az AFA alga kivonatokat őssejt mobilizálás céljára, magát az asztaxantint őssejt szaporodás és differenciálódás elősegítésére és ezen hatáson keresztül gyógyításra próbálják alkalmazni.
Ezen termékek hatása a vásárlóként megcélzott betegekre kiszámíthatatlan, etikátlan emberkísérletek sorozatáról beszélhetünk komoly anyagi károk előidézése mellett.
Húgysavszint-emelő hatás: A magas húgysavszint gyakran okoz egészségügyi problémákat, elsősorban köszvényt. A magas nukleinsav tartalom miatt elméletileg a nagymértékű algafogyasztás is előidézhet köszvényes panaszokat. Magas nukleinsav tartalmuk miatt az algák fogyasztásának biztonságos szintjét körülbelül 20 g/nap-ban, vagy napi 0,3 g/ttkg algában határozzák meg. (A tanulmány letölthető innen.) (Állatkísérletekben nagyobb mennyiségeket is alkalmaztak, az embereken elvégzett vizsgálatok során pedig napi pár száz mg-tól több száz g-ig terjedt az adagolás komoly egészségkárosodás nélkül.)
Gyógyszerkölcsönhatások: Gyógyszer kölcsönhatások szinte minden étrend-kiegészítő és gyógynövény tartalmú készítmény alkalmazásakor előfordulhatnak, így akár a halolaj tartalmú kapszulák, ginko biloba, zöld tea és más gyógynövények fogyasztásakor is. Javasolt orvosunkkal konzultálnunk, különösen a daganatos betegség miatt kezelés alatt állókra!
A kereskedelemben kapható, ellenőrzött, engedélyezett mikroalga készítmények az ember számára biztonságosak, már ami a bennük megtalálható minden szennyeződéstől mentes és szakszerűen tisztított, fogyasztásra előkészített algákat illeti. Betegségek megelőzésére vagy kezelésére azonban a mikroalgák önmagukban nem alkalmazhatóak, mivel ehhez nem áll rendelkezésünkre a hatásukról elegendő vizsgálati adat. Étrend-kiegészítőként gyógyhatás nem tulajdonítható a mikroalgák alkalmazásának. Betegségek fennállása, azokra való hajlam, gyógyszerek egyidejű szedése esetén elengedhetetlen a szakértői tanács kérése!
Az algafogyasztás története, avagy mi van az algában?
A keleti élelmezésben fogyasztott alga moszat.
Az algákkal a természetben kialakulása óta rendszeresen találkozott az emberi faj. A feltételezéseken túllépve tény, hogy a japánok és más ázsiai népek hosszú ideje előszeretettel fogyasztják a nagyobb méretű, így könnyen összegyűjthető algákat, alga moszatokat. Ez a szokás a szusival együtt az utóbbi években Európában és Észak-Amerikában is gyorsan tért hódított. Ismereteink szerint Kínában és Peruban a Nostoc telepeket évszázadok óta fogyasztják, így lehetett ez az ősidőkben is a különböző gyűjtésre alkalmas algákkal. A ma étrend-kiegészítőként elterjedt Spirulina (mai nevén Arthrospira) -fajok fogyasztása valószínűleg szintén több évszázados múltra tekint vissza: a legkorábbi Spirulina mikroalga-fogyasztásra vonatkozó fennmaradt adatok a 16. századra tehetőek. Az első beszámolók 1524-ből származnak, Toribio de Bonavente atya figyelte meg, hogy Mexikóban az indiánok a vízből élelmiszert gyűjtöttek és nagy mennyiségben fogyasztottak. Más források is írnak az algafogyasztásról: Cortez titkára Lopez de Gómara “Mexikó elfoglalása” című könyvében ír a Tecuitlatl gyűjtésének és elkészítésének módjáról. Ez utólag nagy valószínűséggel Spirulina (Arthrospira maxima) algaként azonosítható.
Már az ősidőben fogyasztották.
Nem csak az aztékok fogyasztották tudatosan a mikroalgákat: a 20. században jegyezték le, hogy Afrikában, a Szahara déli részén, a Csád-tó környékének kisebb-nagyobb, lúgos vizű tavainak felszínét gyakran borítja be egy zöldes színű hártyaszerű, a helyiek által Dihé-nek nevezett és később Spirulina algaként azonosított anyag, amit a bennszülöttek leszűrnek és lepényként vagy ételeiken szószként fogyasztanak. Ez a szokás feltehetőleg évszázados múltra tekinthet vissza.
A ma szintén népszerű Chlorella-fajok gyűjtése igen apró méretük miatt kezdetleges eszközökkel a modern kor előtt nem volt megoldható. A nyugati kultúra az algafogyasztás lehetőségéről nem sokat tudott. Az alga mint táplálékforrás, a világ élelmezési problémáinak megoldására felhasználható egyik lehetséges eszközként vizsgálták. Széles körű elterjedése az egészséges életmód divatossá válásával a 80-as években indult el. Cellulóz sejtfala miatt a Chlorella emészthetősége nem igazán jó, kedvező összetétele ellenére így nem annyira táplálékként, mint különböző anyagok szervezetből történő eltávolítását elősegítő hatása miatt vált divatossá. Mi van az algában: clorofill, és rost. Mivel étkezési célra ez a faj nem volt ideális, így fordulhatott elő, hogy a 70-es évektől a Chlorella helyett a Spirulina keltette fel a szakemberek érdeklődését, ez a spirál alakú alga, amely mind nagyobb mérete, mind magasabb fehérjetartalma, jobb emészthetősége következtében számos előnnyel rendelkezett a Chlorellához képest. A Spirulina úgy híresült el, mint “a jövő eledele”, és bár a Spirulina étrendünk alapjává nem is vált, étrend-kiegészítőként kutatások százai során igazolta, hogy kiérdemelte a rá fordított figyelmet. Ma más mikroalga fajok és kivonataik is népszerűek: ilyen például az AFA-alga (Aphanizomenon flos-aquae) vagy a Haematococcus pluvialis mikroalgából kivont erős antioxidáns hatású asztaxantin felhasználásával készült étrend-kiegészítők is.
Jó egészséget!
Prof.Imune
*többnyire angol nyelvű oldalak
a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozási Akadémia hírlevele szolgált.
Forrás: ITT
fotók: pixabay