A tranzakciós illeték jelentősen növeli a banki díjak összegét.

Ezt az illetéket 2024-2025 között fokozatosan fogják bevezetni és megemelni, és szinte minden pénzügyi tranzakciót érinteni fog.

Ebben az útmutatóban megnézzük, hogy pontosan mi is ez az illeték, ki fizeti, mire kell fizetni, és miként lehet elkerülni.

Egy egyszerűsített verziót videós formában is meg tudsz nézni:

 

Szerencsére vannak eszközeink, amivel akár ingyenesen is tudunk utalni, pénzt váltani és fizetni.

Az illeték és a megnövekedett banki költségek egy részét különösebb macera nélkül is el tudjuk kerülni.

Mi az a tranzakciós illeték, és kire vonatkozik?

A tranzakciós illetéket a bankok fizetik az államnak minden pénzügyi tranzakció után, amit egy ügyfél végrehajt. A gyakorlatban a bankok ezt az illetéket átháríthatják az ügyfelekre, és többnyire ezt meg is teszik.

Ez nem valami rejtett költség, a bankok ezt nyíltan kommunikálják a bankszámlákhoz tartozó kondíciós listákban. A tranzakciós illeték minden esetben automatikusan levonásra kerül, így egyéb teendőd nincs ezzel.

A tranzakciós illeték egyébként nem újkeletű, már több mint 10 éve jelen van Magyarországon. Augusztus 1-től azonban ennek mértéke emelkedett, októbertől pedig megjelenik egy kiegészítő illeték is.

A változás olyan szempontból is érdekes, hogy az augusztus 1-től életbe lépő emelésnél 2024 végéig korlátozva van az ügyfelekre történő áthárítás (erre még visszatérünk).

A tranzakciós illeték többek között az alábbiakat érinti:

• Átutalás
• Csoportos beszedés
• Készpénzfelvétel (bankfiókban, ATM-ben, valamint 2025-től postai fiókban)
• Készpénz be- és kifizetés
• Bankkártyák után éves fix díj – beépítve a kártyák éves díjába
• Fizetési kérelem elfogadásával történő átutalás (nem magánszemélyek esetében)
• Értékpapírvásárlások, -tranzakciók (kivéve Államkincstár)

Nézzük meg, hogy pontosan mikor mennyi, és miként változik.

Mikor mennyi a tranzakciós illeték

A tranzakciós illetéket két nagy kategóriára lehet osztani. Vannak a nem készpénzes és vannak a készpénzes tranzakciók után fizetendő illetékek.

A nem készpénzes tranzakciók esetében eddig 0,3% volt a tranzakciós illeték, ezt most 0,45%-ra emelik. A készpénzes ügyleteknél eddig 0,6%-ot kellett fizetni, mostantól 0,9% lesz az illeték mértéke. Egyes típusoknál van felső korlát is. A felső korlát az illeték maximális értékét jelenti.

A legelterjedtebb tranzakciók tehát az alábbiak szerint módosulnak:

Van még egy fontos szabály, ami arra vonatkozik, hogy magánszemélyek esetében átutalás, postai befizetés és értékpapírügyletek során minimum mekkora összegű tranzakciók után kell megfizetni ezt az illetéket.

Ez eddig 20.000 forint volt, azonban 2024. augusztus 1-től 50 ezer forintig illetékmentesek ezek az ügyletek.

Ha a tranzakció eléri az 50.000 forintot, akkor általában csak az összeghatár feletti rész után kell megfizetni az illetéket. Tehát például 60.000 forintos utalás esetén 60.000 Ft – 50.000 Ft = 10.000 Ft után kell illetéket fizetni.

Az értékpapírügyletekre egy kicsit más szabály vonatkozik, úgyhogy erre térjünk ki külön.

Értékpapírügyletek

Az értékpapírügyleteknél vásárláskor merülhet fel tranzakciós illeték. Itt is érvényes az a szabály magánszemélyek esetében, hogy augusztus 1-től az 50.000 forintot meg nem haladó értékű tranzakció esetén nem kell megfizetni az illetéket. (Ez csak magánszemélyek esetében van! Tehát amennyiben egyéni vállalkozóként fektetsz be, akkor az a tranzakció illetékköteles.)

Ha a tranzakció eléri az 50.000 forintot, akkor viszont a tranzakció teljes összegére meg kell fizetni az illetéket. Például, ha valaki 60.000 forintért vásárol értékpapírt, akkor az illetéket a teljes 60.000 forintra ki kell fizetni, nem csak az 50.000 forint felletti részre, azaz 10.000 forintra.

Van azonban egy jó hír is: ha a Magyar Államkincstárnál vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél vásárolsz értékpapírt, akkor az ügylet összehatártól függetlenül mentes a tranzakciós illeték alól. Ezáltal az állampapírok a többi befektetéshez képest arányaiban még kedvezőbbek lettek, hiszen a többi befektetésnél nőtt a tranzakciós illeték, míg az állampapíroknál változatlanul nem kell fizetni.

Azokra a tranzakciókra, amelyek devizaváltást igényelnek, egy kiegészítő illetéket terveznek bevezetni.

Kiegészítő konverziós illeték – 2024 októberétől

2024. október 1-jétől bevezetnek egy kiegészítő illetéket is a konverziót (devizaváltást) tartalmazó ügyletekre. Ez csak egy kiegészítés, azaz nem az eredeti illeték helyett, hanem amellett kerül bevezetésre.

A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45%.

A kiegészítő illeték gyakorlati alkalmazása még nem teljesen tisztázott, jelen állás szerint az alábbiakra lehet számítani.

Az illeték a saját számlák közti ügyleteket is terheli (magánszemélyek esetében is). Tehát ha egy banknál van egy forintos és egy eurós számlád is, és a kettő között végzel váltást, ezt a tranzakciót is érintheti az illeték, illetve vonatkozik minden brókercégnél, befektetési alapkezelőnél vezetett számlára is.

Az öröm az ürömben, hogy itt is lesz egy 20 ezer forintos felső határ (ennél többet nem kell fizetni egy tranzakcióra), valamint a kiegészítő illeték nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.

A gyakorlatban ez meglehetősen kellemetlen lehet, ugyanis hirtelen akár háromszorosára is nőhet az illeték. Például, ha 1 millió forint értékben hajtottál végre egy nem készpénzes, devizaváltással járó tranzakciót (például befektetés az értékpapírszámládon), akkor eddig 0,3% tranzakciós illetéket, azaz 3.000 forintot fizettél utána. Októbertől 0,45% tranzakciós illetéket, plusz 0,45%-os kiegészítő illetéket, azaz összesen 0,9%-ot fogsz fizetni. Az a tranzakció, ami eddig 3.000 forintba került, ami az illetékeket illeti, októbertől akár 9.000 forintba is kerülhet.

Az egyes tranzakciók megvizsgálása után nézzük meg, hogy miként hárítják át a bankok ránk az illetéket.

Tranzakciós illeték áthárítása

A bankoknak már eddig is lehetősége volt az ügyfelekre áthárítani a tranzakciós illetéket. Ami a változásokat illeti, a törvény szerint 2024. december 31-ig sem közvetlen, sem közvetett módon nem építhetik be a magasabb tranzakciós illetéket a díjaikba a magánszemély ügyfelek esetében.

A nem magánszemély ügyfelek esetében ilyen korlátozás nincs (az egyéni vállalkozók esetében sincs), és a hírekben már lehetett is olvasni, hogy majdnem az összes bank tájékoztatta az ügyfeleit, hogy módosítják a díjaikat, és a tranzakciós illetéket áthárítják. A legtöbb banknál a változások szeptember végén, október elején lépnek életbe.

A tiltásra vonatkozó leírás nem túlságosan terjedelmes, így feltehetően a bankok kereshetik azokat a jogi kiskapukat, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a magánszemélyek esetében is áthárítsák a költségeket.

Az egyik lehetőség, hogy új számlacsomagokat hoznak létre a bankok, amelyekre nem vonatkozik a korlátozás. Lehetséges, hogy ezeknél magasabb számlanyitási jutalmat adnak, így az ügyfelek szívesen megnyitják ezeket a számlákat is.

Elméletben akár az is előfordulhat, hogy a régi számlákat megszüntetik a pénzintézetek, és mindenkit átterelnek az új számlákra. (Ezt a lépést azért nem tartom valószínűnek. Ha elkezdenék tömegesen ezt csinálni a bankok, akkor valószínűleg ehhez az államnak is lenne egy-két szava.)

A korlátozás azonban csak 2024 végéig szól, így arra mindenképpen számíthatunk, hogy 2025-től beépítik az új tranzakciós illetéket a bankok a díjszabásukba. Akkor se lepődjünk meg, ha a 2024. augusztus 1. utáni időszakban kieső bevételt a bankok úgy kompenzálják, hogy 2025-ben nagyobb mértékben emelik a díjaikat, mint ahogy egyébként tennék.

A tranzakciós illeték elkerülése

Azt szinte biztosra vehetjük, hogy a megemelt tranzakciós illetéket a bankok át fogják hárítani ránk, ügyfelekre. Mivel mindenki életét körbeveszik a pénzügyek és a bankolás, így a tranzakciós illetéket teljes mértékben nem valószínű, hogy el fogod tudni kerülni.

Van azonban néhány lehetőség, amit kihasználhatsz, és amelyek segítségével csökkenteni tudod a fizetendő tranzakciós illetékeket.

Lehetőségek a tranzakciós illeték csökkentésére

Az alábbi lehetőségeket érdemes szemügyre venni:

1. Annak kihasználása, hogy az 50 000 forintot meg nem haladó tranzakciók illetékmentesek. Ha például 200.000 forintot kell utalnod valakinek, akkor egy helyett négy (vagy akár több) külön utalást tudsz indítani. Persze nagyobb összeg esetén ez a megoldás meglehetősen időigényes, de kisebb összeg esetén megérheti azt a pár plusz kattintást.
2. Magyar Államkincstárnál lévő számlára történő be- vagy kiutaláskor, állampapírok vásárlásakor nincs illeték.
3. Havonta legfeljebb kétszer, összesen maximum 150 ezer forint értékű készpénzfelvétel után sem kell fizetni.
4. Széchenyi Pihenő Kártya számlára történő utaláskor nem számítanak fel tranzakciós illetéket.
5. Utalás fizetési kérelemmel (magánszemélyek esetében)
6. QR-kóddal indított utalás (2024. szeptember 1-től)
7. A fintech cégek, külföldi brókerek.

Az utolsó három pontról érdemes egy kicsit bővebben is beszélni, így most kitérünk ezekre.

Fizetési kérelem: ingyenes utalás

2024. április 1. óta minden hazai banknál elérhető kell, hogy legyen a fizetési kérelem. Ha valaki fizetési kérelmet küld neked, akkor neked csak válaszolnod kell rá, azaz jóvá kell hagynod az utalást.

Az így indított azonnali átutalás nem csak illetékmentes, de a 2009. évi LXXXV. törvény 36/E. § alapján teljesen ingyenes is!

A fizetési kérelmet a netbankon vagy a mobil applikáción keresztül lehet indítani. Példának ezúttal az Erste Bank applikációját hozom, de valószínűleg minden kereskedelmi banknál hasonlóan működik.

1. Nyisd meg az applikációt.

2. Lépj be a folyószámlára.

3. A funkciók közül válaszd ki a fizetési kérelem létrehozását.

4. Add meg a partnered adatait, akinek küldeni szeretnéd a fizetési kérelmet.

5. Add meg a kívánt összeget.

A megadott összeg legfeljebb 20 millió forint lehet tranzakciónként, de az nincs korlátozva, hogy egymás után hány ilyen tranzakciót lehet lebonyolítani, így akár egy 60 milliós ingatlant is kifizethetünk három fizetési kérelemmel.

6. Írd alá a fizetési kérelmet.

A kérelem során beállíthatod, hogy a partnered módosíthatja-e az összeget, illetve a közleményt, valamint beállíthatod a fizetési határidőt. A fizetési határidő maximum 2 hónap lehet. Érdekes, hogy a határidő csak tájékoztató jellegű a másik fél irányába, és attól függetlenül, hogy milyen határidőt állítasz be, a partnernek 60 napja van utalni.

A fizetési kérelemről a partnered a saját bankjától értesítést fog kapni – a saját beállításaitól függően vagy a mobil applikáció küld értesítést, vagy SMS-t kap.

Amint a partner a fizetési kérelmet jóváhagyja, az átutalásos tranzakció díjmentesen megtörténik.

A fizetési kérelmek küldése ellenben nem feltétlenül ingyenes szolgáltatás, azért külön fizetni kell, akárcsak az eseti átutalásokért. A szolgáltatást kínáló bankok azonban többnyire elengedik a díjat, ami fizetési kérelmenként kb. 50-55 forintos összeg bankon belüli és 100 forint körüli összeg bankon kívüli fizetési kérelem esetén.

Még ha fizetni is kell a fizetési kérelemért, akkor is valószínűleg jobban járunk, hiszen a legtöbb banknál az utalás díja pár száz forint + a tranzakciós illeték. Például, ha 150 Ft fix díjjal és a megemelt, 0,45%-os tranzakciós illetékkel számolunk (és az illetékmentesség határa 50.000 forint), akkor egy hagyományos utalás esetén

• 100 000 forint utalása 375 Ft-ba,
• 1 millió forint utalása 4.425 Ft-ba kerül
• 4,46 millió forint utalása esetén érjük el a maximális 20.000 forintos értéket.

Egy fizetési kérelemmel mindez elkerülhető, így ha gyakran utalsz, akkor a fizetési kérelmek küldése banki és tranzakciós díjak szempontjából egy nagyszerű eszköz lehet a kezedben.

Tranzakciós illeték elkerülése QR-kódos átutalással

2024. szeptember 1-től életbe lép egy új változás is: minden hazai banknál elérhető lesz az új QR-kódos funkció. A kezdeményezés a „qvik” fantázianévre hallgat.

(A „q” a QR első betűje, a „qvik” egybe olvasba pedig az angol „quick” szó fonetikus leírása, ami azt jelenti, hogy gyors, így a „qvik” név a gyors QR-kódos fizetésre utal.)

A kezdeményezés elsődleges célja az, hogy a kiskereskedők költségeit csökkentse. Azok a helyek, amelyek lehetővé teszik majd, hogy QR-kód beolvasása után fizess, elkerülhetik a kártyás fizetéssel kapcsolatos őket terhelő díjakat, ugyanis a QR-kódos fizetés teljesen ingyenes lesz, még tranzakciós illetéket sem kell fizetni.

A QR kód beolvasását, és az így történő fizetést minden banknak biztosítania kell, arra azonban nincs kötelezettségük, hogy magánszemély felhasználóként te tudj QR-kódot létrehozni.

Ha a te bankod lehetővé teszi majd a QR-kód létrehozását, akkor ismerőseiddel egymás közt is tudjátok majd használni ezt a funkciót, így ingyenessé téve az egymás közti utalást.

Lehetséges, hogy a banki mobil applikációdban már most is van lehetőség QR-kód létrehozására, de arra figyelj, hogy ez még nem a „qvik” keretein belül elérhető QR-kód! Az Erste Banknál például azt mondták nekem telefonban, hogy a jelenleg elérhető QR kód csak egy sima átutalást indít. Ha érdekel a funkció, kérdezz rá a bankodnál!

Fintech cégek, külföldi brókerek

A fintech cégek kissé megfoghatatlanok a magyar bankrendszer számára. Az alábbiakban több külföldi szolgáltatót, köztük brókereket is megvizsgálunk, és összehasonlítjuk, hogy hol érdemes devizát váltani.

Az MNB-nek lehetősége van minden Magyarországon működő bankot ellenőrizni, azonban a külföldi bankokat, fintech cégeket nem tudja kötelezni erre. Feltehetően a legnagyobb fintech cégek, mint amilyen a Revolut és a Wise, időközönként szolgáltatnak adatokat az MNB felé, de hogy ezek mennyire teljes körűek, nem lehet tudni. (A Revolut egyébként litván, a Wise pedig brüsszeli székhelyű.)

Ami a tranzakciós illetéket és a devizaváltásokat illeti, a Revolut és a Wise egy kissé eltérően működik…

A Revolut magyarországi vezetőjével megjelent legfrisebb interjú szerint jelenleg több tízmilliárdos nagyságrendben fizetnek tranzakciós illetéket, de a felhasználókra nem terhelik azt át, mert erre versenyelőnyként tekintenek. Ezenfelül a Revolutnál ingyenes a pénz átutalása is.

A pénzváltás viszont nem annyira olcsó: A Revolut nyer az árfolyamon nagyjából 0,5%-ot plusz havi 350.000 Ft felett további 1%-ot felszámol, de ez csomagtól függ. Nyaraláskor ez teljesen rendben van szerintem, de ha tízmilliós összegeket akarunk befektetni, akkor már nem olcsó.

A Wise-nál kicsit összetettebb a helyzet… A Wise az utalások után fizet tranzakciós illetéket, azonban azt nem olyan nyíltan hárítja át a felhasználókra, mint a magyar bankok. Középárfolyamon tudsz váltani, azonban a váltásnak van költsége. Ezenfelül a leváltott pénz kiutalásának a devizától függően lehet díja, bár pont forintban és euróban ingyenes, dollárban fix. 1,13 USD. A Wise kalkulátorában könnyen kiszámolhatod magadnak.

A díjakba a Wise minden bizonnyal részben vagy egészében beépítette a tranzakciós illetéket is, ezért könnyen előfordulhat, hogy az illeték emelése miatt a Wise költségek is emelkedni fognak.

Egyébként ez amiatt is érdekes, mert így kérdéses, hogy mi lesz akkor, ha bevezetésre kerül a 0,45%-os kiegészítő illeték. Az eddigi hivatalos nyilatkozatok szerint, amelyik szolgáltató középárfolyamon vált, arra nem vonatkozik a kiegészítő illeték. Ennek értelmében a Wise-ra tehát nem vonatkozik, a Revolutra elméletileg igen. Azt tudjuk, hogy a Revolut az eddig érvényben lévő tranzakciós illetékeket nem hárította át, de az kérdéses, hogy a jelentős emelések után ezt meddig tudják még fenntartani.

Összefoglalva eddig így nézünk ki:

Revolut és Wise devizaváltás és utalások (EUR)

Itt tehát csak az a kérdés, hogy olcsóbban utalunk-e mondjuk Revolutról, mint a saját számlánkról. Márpedig a Revolutról az utalás forintban és euróban is ingyenes a teljes EU-n belül. Mivel bankkártyával ingyen tölthetünk rá pénzt, indíthatjuk akár innen is az utalásokat.

Amire itt figyelni kellhet, hogy a Revolut nem magyar bank, és bizonyos bankok az ilyen külföldi utalásokért díjat számolnak fel annak, aki kapja. Tehát lehet, hogy te átutalsz 7 ezer forintot, amiből az ő bankja le fog vonni 3 ezret a költségre.

De ezzel te nem sokat tudsz csinálni (esetleg kérdezz rá). Mindenkinek érdemes lenne olyan banknál vezetni számlát, ahol ingyenesen fogadja az utalásokat. Elvégre elég elterjedtek már ezek a külföldi szolgáltatók, és nem várhatjuk, hogy mindenki rákérdezzen a bankunkra, és megnézze nekünk a költségeinket mielőtt utalna.

Nézzük a befektetéseket…

Ha befektetési céllal szeretnél devizát váltani, akkor ezt a brókernél is megteheted. Az alábbiakban összehasonlítjuk a külföldiek közül az Interactive Brokers (IBKR) és a Lightyear brókereket a magyarok közül az Erste Investmenttel.

Ami a befektetéseket illeti, a Lightyear és az IBKR esetében nem kell tranzakciós illetéket fizetnünk, az Ersténél a befektetések után biztosan kell, és októbertől a devizaváltások után is felmerülhetnek többletköltségek.

A Lightyear esetén 0,35% a pénzváltási költség, ami nem túl magas, és ingyenes a kiutalás. Az IBKR-nél még jobb, mindössze 0,02% a váltási költség, de minimum 2 dollár. Vagyis, nagyjából 3,6 millió forintig fixen 720 forint, felette minimálisan emelkedik.

Az Interactive Brokersnél is havi egy utalás ingyen van, de elvileg nem szabadna csak pénzváltásra használni a felületet. (Ez más brókerekre, így az Erstére is igaz egyébként.) Nekem volt már, hogy utaltam rá, váltottam és kiutaltam, és semmi probléma nem volt, de rendszeresen lehet nem nézik jó szemmel, és szólni fognak.

A táblázatunk így egészül ki a brókerekkel:

Revolut, Wise, Interactive Brokers, Lightyear, Erste Investment összehasonlítása

(nagyításhoz kattints a képre)

Gyakorlatilag jelentősen hátrányba kerültek a magyar szolgáltatók, és tovább nőtt a külföldi cégek előnye.

Most nézzük meg a számokat egy konkrét példán keresztül. Tegyük fel, hogy 5 millió forintot szeretnél euróra váltani. Érdemes a Revolutnál vagy a Wise-nál beváltani, és úgy beutalni a brókerhez vagy inkább a brókernél váltsd le?

 Példa 5 millió forint váltására külföldi szolgáltatóknál és az Erste-nél

Összesítve, ami a befektetéseket illeti, az IBKR díjszabása eddig is kedvezőbb volt, mint a magyar bankoké, brókercégeké, ezután azonban még nagyobb lehet a különbség. A Lightyear is magasan veri a magyar cégeket, bár ha devizát is kell váltani, akkor már nem annyira kedvező, mint az IBKR.

Ha nem befektetési céllal szeretnél váltani, akkor is megpróbálhatod az IBKR felületét használni. Ha szabályos szeretnél lenni, akkor akár azt is megteheted, hogy pár napra egy biztonságos eszközbe befekteted a leváltott összeget, így végül minden szabályt betartottál. Persze a befektetésnek lehetnek költségei, de valószínűleg még így is jobban jársz, mintha a bankban váltanál.

Összefoglalás

A tranzakciós illeték egyfajta adó, amelyet a bankok fizetnek az államnak az ügyfelek pénzügyi tranzakciói után. A bankok ezt többnyire áthárítják az ügyfelekre.

Az illeték két fő kategóriája a készpénzes és nem készpénzes tranzakciók. 2024 augusztus 1-től az illeték mértéke emelkedik. A készpénzes tranzakciók 0,6%-ról 0,9%-ra, a nem készpénzes tranzakcióké pedig 0,3%-ról 0,45%-ra. Októbertől bevezetésre kerül egy új, 0,45%-os kiegészítő illeték a devizaváltással járó tranzakciókra (kivéve a kártyás tranzakciókat). Az magasabb illetékeket a bankok 2024 végéig nem háríthatják át a magánszemély ügyfelekre.

Az illetéket magánszemélyek részére 50.000 forintos értékhatár alatt elengedik átutalás, postai befizetés és értékpapírügyletek esetén. Az Államkincstárhoz történő utalás, onnan történő kiutalás, valamint állampapírvásárlás után továbbra sem kell tranzakciós illetéket fizetni, értéktől függetlenül.

A fintech cégek (mint például a Revolut, Wise) és külföldi brókerek (mint például az Interactive Brokers és a Lightyear) általában kedvezőbb díjszabásokat kínálnak, és nem vonatkozik rájuk a magyar tranzakciós illeték, így egyre inkább érdemes fontolóra venni, hogy náluk is vezessünk számlákat.

Ötlet ITT, köszönet Szendrei Ádámnak.