Veszélyes termékek a piacon, megtévesztő étrend kiegészítő reklámok: mindkét esetről gyakran hallani. De mi is az az étrend kiegészítő? Hogyan kerül forgalomba? Milyen követelményeknek kell megfelelnie az ilyen termékek reklámjának?

Étrend kiegészítőnek azok az élelmiszerek minősülnek, amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat, egyéb táplálkozási, élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan. Megje­lenési formájuk lehet kapszula, pasztilla, tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por, ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló por-, illetve folyadék forma, amely alkalmas kis mennyiség adagolására.

Az általános szabályok mellett – speciális szabályok vonatkoznak az étrend kiegészítők kommunikációjára. Nézzük!

Ellenőrzés, forgalmazás

Az étrend kiegészítők előállítására, összetételére szigorú előírások vonatkoznak. Kizárólag a jogszabályoknak megfelelő termék hozható forgalomba Magyarországon, és a végső fogyasztó számára kizárólag előrecsomagolt formában értékesíthető ilyen készítmény.

A forgalomba hozatal – az uniós szabályozással összhangban  – engedélyeztetési kötelezettséget nem, csak az ellenőrzések hatékonyságát elősegítő bejelentési kötelezettséggel jár, amely kötelezettség ugyanakkor akár a forgalomba hozatal napján is teljesíthető az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez. A Magyarországon működő rendszer még így is szigorúbb néhány másik, uniós tagállamban működő rendszernél, ahol a jogszabályok még bejelentési kötelezettséget sem írnak elő, és a hatóságok kizárólag szúró­próba­szerű ellenőrzéseket végeznek, illetve pa­­nasz­bejelentések alapján járnak el.

Az OGYEI lehetőségei

Az OGYEI a termékek piacra kerülését követően sem végez hatósági ellenőrzést. Amennyiben a bejelentés során benyújtott dokumentáció vizsgálatát követően bármilyen hiányosságot vagy veszélyt észlel, az OGYEI megkeresi a hatáskörrel rendelkező hatóságokat (járási népegészségügyi intézetek és állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok), amelyek megteszik a szükséges lépéseket és haladéktalanul értesítik azokról az OÉTI-t. A járási népegészségügyi intézet jogosult felfüggeszteni vagy megtiltani, ha új információ eredményeként vagy a meglévő információk újraértékelése alapján megállapítják, hogy az veszélyezteti a fogyasztó egészségét, abban az esetben is, ha az étrend-kiegészítő megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Az OGYEI a honlapján tájékoztató jelleggel közzéteszi a bejelentett étrend-kiegészítők listáját, és zöld pipával jelöli azokat a készítményeket, amelyek esetében a bejelentő által benyújtott tudományos dokumentumok alapján nem merültek fel olyan súlyos hibák az összetétellel, a termék várható hatásaival, a jelöléssel, és a címkén alkalmazott egészségre vonatkozó állításokkal kapcsolatban, amelyek alapján feltételezni lehetne, hogy a termék fogyasztása kockázatos lenne a fogyasztó egészsége szempontjából, valamint hogy a termék nem felel meg a bejelentéskor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. Az OGYEI honlapján közzéteszi a forgalomba hozataltól eltiltott, illetve a veszélyes étrend-kiegészítők listáját is.

Az étrend-kiegészítők reklámozása

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számos vállalkozást marasztalt el jogsértő reklámozási tevékenység miatt az étrend-kiegészítők piacán. A leggyakoribb problémát a megalapozatlan hatásállítások okozzák, de gyakori az étrend-kiegészítők piacán a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám is.

A GVH a reklámállítások megítélése során általában súlyosító körülményként értékeli, hogy az egészégre, illetve az emberi szervezetre ható termékek reklámjai által megcélzott fogyasztói kör – a különféle betegségben szenvedő vagy azt megelőzni szándékozó emberek – kifejezetten sérülékeny fogyasztói csoportot alkotnak. Ezen célcsoport tagjaitól helyzetüknél, kiszolgáltatottságuknál fogva alacsonyabb ésszerű­ségi szint várható el, mint egy átlagfogyasztótól, így ezen a területen különös jelentősége van a korrekt, az ágazati szabályoknak is megfelelő, és szakmailag bizonyított állításokat tartalmazó tájékoztatásnak.

A tájékoztatás nagyon fontos

Sok ezer étrend-kiegészítő van forgalomban, amelyekhez a fogyasztók számos forrásból férhetnek hozzá (patikákban, üzletekben, web áruházakban), és a kedvező élettani hatással rendelkező készítmények mellett sajnos hatástalan, sőt időről-időre, veszélyes étrend-kiegészítők is meg­jelennek, különböző értékesítési csatornákon keresztül.

Állítások alátámasztása

Az általános szabályok szerint, a reklámozó köteles egy esetleges hatósági eljárás során bizonyítani, hogy a reklámállítás a reklám közzétételének időpontjában megfelelt a valóságnak. A pozitív terméktapasztalatok, betegektől és kezelőorvosaiktól származó vélemények nem tekinthetőek tudományos ismeretnek. Az ilyen hivatkozásokat ugyanúgy kezeli a hatóság, mint más állításokat, azaz a reklámozónak kell bizonyítani azok megalapozottságát.

A reklámozó mozgástere a bizonyítás terén ugyanakkor jelentősen korlátozott az étrend kiegészítőkkel kapcsolatos hatásállítások esetén. Az ágazati szabályok szerint ugyanis egészségre vonatkozó állítás használata élelmiszerekkel kapcsolatosan (ideértve az étrend-kiegészítőket is) csak szigorú korlátok között megengedett, gyakorlatilag nem lehet semmit sem állítani.

Az étrend kiegészítők élelmiszereknek minősülnek és bár kedvező élettani hatással rendelkezhetnek, jelölésük, megjelenítésük, illetve reklámozásuk során tilos az ilyen típusú készítményeknek betegséget meg­előző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni. ( Kedvenc termékünk a Green Gold Imune Alga KompleX sem gyógyít! A hatóanyagai is csak megfelelő dózisban hatásosak. )

2012. decemberétől kötelezően alkalmazandó az Európai Bizottság – Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelésén alapuló – azon listája, amelyen az engedélyezett, élelmiszerekkel kapcsolatosan alkalmazott tápanyag-összetételre, illetve egészségre vonatkozó állítások szerepelnek. Az uniós regiszterben elutasítottként szereplő állítások 2012. decem­berétől nem szerepelhetnek élelmiszereken, illetve reklámjaikban.

Szerkesztői tartalomnak álcázott reklám

Étrend-kiegészítők, de más termékek kapcsán is találkozhatunk olyan gyakorlattal, hogy a reklámmal azonos oldalon olyan cikk jelenik meg, ami a reklám tartalmával „egybecseng”. Ez a megoldás bevált újságszerkesztési gyakorlat, jogi szempontból ugyanakkor aggályos lehet, amennyiben az objektív tájékoztatás látszatát keltő cikk megrendelője valójában a reklámot közlő vállalkozás.

A reklámokra vonatkozó általános szabályok szerint tilos a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám. Szerkesztői tartalomnak álcázott reklámnak minősül az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom használata az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellenszolgáltatást nyújtott, ez azonban nem tűnik ki a tartalomból vagy a fogyasztó számára egyértelműen felismerhető képi vagy akusztikus elemekből.

A GVH több döntésében kifejtette, hogy az újságok esetében a fogyasztók különbséget tesznek a reklámok és a reklámnak nem minősülő tartalom között. A szerkesztői tartalom a fogyasztói ismeretek, tapasztalatok szerint semleges információközlést tartalmaz, amelynek elsődleges célja a tájékoztatás, a szórakoztatás, a vélemény-kifejezés, azaz világosan elkülönül egy vállalkozás érdekét szolgáló kereskedelmi kommunikációtól, reklámtól.

Hirdetés termék nélkül

Egy reklám és a reklám tartalmát támogató cikk egymás mellett történő megjelentetése kimerítheti a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám fogalmát abban az esetben is, ha a cikkben közvetlenül nem jelenik meg az értékesítendő áru, de a cikk tartalma egyértelműen támogatja a reklámot (például azáltal, hogy ugyanazzal az egészségügyi kérdéssel foglalkozik).

A GVH vonatkozó gyakorlata alapján a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámért ellenszolgáltatás nyújtása nemcsak akkor állapítható meg, ha a felek a közöttük létrejött megállapodásban vagy az általuk kibocsátott számlán, pénzügyi elszámolásukban stb. kifejezetten nevesítették a szerkesztői tartalomnak álcázott, reklámnak minősülő cikkért fizetendő ellenszolgáltatást. Az ellenszolgáltatás léte akkor is megállapítást nyer, ha a vállalkozás egy összegben fizet ellenszolgáltatást a reklámért és a szerkesztői tartalomért, vagy ha a reklámért fizetendő ellenértékből úgy részesül kedvezményben, hogy a reklám egy része (így különösen a szerkesztői tartalomnak álcázott rész) kapcsán „ingyenességben” állapodnak meg a felek, sőt abban az esetben is, ha a reklámért fizetendő  ellenérték csak a fogyasztók számára is egyértelműen felismerhető reklámok vo­nat­kozásában számlázzák ki azt a hir­detőnek.
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kommunikációra vonatkozó szabályozás tehát nagyon szigorú, az ilyen készítmények forgalomba hozatala ugyanakkor – jogi szempontból – szinte akadálymentes.
Bár számos szakmai érv szól amellett, hogy ellenőrzöttebb és áttekinthetőbb legyen ezen termékek forgalomba hozatala, a szigorítás nem korlátozhatja az áruk szabad áramlását az Európai Unió területén, ezért a problémára uniós szinten lenne célszerű megoldást találni.

Megoldás étrend kiegészítő vásárlásakor

Kizárólga megbízható, magyar “boltban” (legyen az fizikai bolt vagy webáruház) szabad étrend kiegészítőt váaásolni! Tudni kell, hogy az a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek elengedhetetlenek az egészséges élet fenntartásához, de elhinni bármilyen túlzó állítást, és arra alapozni a gyógyulás reményét nem szabad.

Figyelem! A személyes meggyőzés ereje nagyon népszerű, és a személyesen mondott ígéret nem számonkérhető! Kezelje tehát mindenki fenntartással az MLM cégek ígéreteit, amelyek a táplálék kiegészítőkkel kapcsolatban a személyes tanácsadóktól elhangzanak.*

Mi bízunk a Green Gold Imune Alga KompleX hatóanyagaiban

Jó egészséget!

Prof. Imune.

*Nem feltételezzük személyesen senkiről a szakmai tudás hiányát, de tapasztalva azt a gyakorlatot, hogy a forgalmazás reményében szemtől szemben túlzó ígéretek hangozzanak el, mindenkit óvatosságra intünk. ( kérje ki orvosa, gyógyszerésze tanácsát! )

a cikk alapja: ITT

képek: kiemelt kép, kép, kép, kép