A kvercetin számos ehető növényben megtalálható bioflavonoid, de legnagyobb mennyiségben a hagymából jutunk hozzá mivel ez a leggazdagabb kvercetin forrás az étrendünkben.

Ennek a flavonoidnak az élettani hatása egymagában magyarázat lehet arra, hogy a hagyományos népi gyógyászat miért használta olyan nagy szeretettel a hagymát, és a fokhagymát.

A hagymában található flavonoid nem csak az allergiákat és az asztmát képes hatékonyan enyhíteni, de számos hétköznapi betegség esetén is jó megoldást jelent. Például a kvercetin képes blokkolni azt az enzimet, ami a glükózt cukoralkohollá alakítja. Amennyiben egy cukorbeteg ember szervezetében magas a cukoralkohol szint, az fokozza a hályog és a diabéteszes neuropátia kifejlődésének lehetőségét.

A volt szovjet köztársaságok közül nem egyben a katonai ellátmány része volt az elmúlt években a vöröshagyma minden nap. Bár ezzel ők a szegényes gyógyszerellátást helyettesítették, de az eredmények azt mutatták, hogy még a leggyakoribb betegségek, mint az influenza sem jelent meg a katonák körében, miközben a civil lakosság körében járvány volt.

A kvercetin esetében kimutatható a rákmegelőző hatás, miszerint gátolja a rákos sejtek növekedését. Egy Kínában végzett vizsgálat mutatta ki, hogy fordított arányban van a gyomorrák előfordulása és a hagymafogyasztás. Bár a vizsgálat nem jelentette ki, hogy a kvercetin lenne a felelős a mért eredményért, de további vizsgálatok ezt igazolhatják vagy cáfolhatják. Addig is együnk hagymát – legyen bármi is a hatóanyaga ami felelős a rákmegelőzésért.

Kvercetin – miben ha nem a hagymában?

Több mint ötszáz hagymafajt ismerünk , de a legmagasabb kvercetin tartalom a lila hagymában mérhető. Ezt követi a vöröshagyma majd a kisméretű, hosszúkás formájú salotta hagyma. Az alma szintén kitűnő forrása ennek a gyógyhatású flavonoidnak.

Aki nem szereti a hagymát, az napi egyetlen alma elfogyasztásával is jelentős mennyiségben hozzájut bioflavonoidhoz.  Egy közelmúltban 2000 ember bevonásával végzett vizsgálat azt eredményezte, hogy jóval kevesebb sztrók fordult elő azoknál akik napi egy almát rendszeresen elfogyasztottak. (hagymával nem végezték el ezt a kísérletet.) A fentieken kívül jelentős mennyiségű kvercetin található a brokkoliban, a teában, a grépfrúitban, és a vörösborban is.

A főtt hagymából jobb arányban szívódik fel, mint a nyersből, de alapjában véve egy olyan tápanyagról beszélünk, ami nyersen és főzve is elég jó arányba felszívódik az emésztőrendszerből és jól hasznosul.

Egész MLM rendszert alapoztak a flavonoidok jótékony hatására. És a flavin/ flavonoid szó jó sok étrendkiegészítőben és azok nevében is megtalálható, éppen mert jól reklámozható.  Bár a HIT placebo hatása sem elhanyagolható, tény, hogy a flavobnoidok rendszeres fogyasztása egészségvédő hatású. Az is tény, hogy aki érti a flavonoid hívószót- az is általában a piros gyümölcsök hatóanyagával azonosítja. És lám, lám, a hagymában, az almában is van jól hasznosuló flavonoid, nemcsak az áfonyában/ szederben.

A hagyma hasznos, finom, univerzális. A magyar konyha kiváló alapanyaga. ( Olcsó?….. hát az most semmiről sem modható el)

A hagyma, az alma a brokkoli, a mikro alga, …. nemcsak kiváló bioflavonoid forrás, hanem rost forrás, és prebiotikum is. Immunerősítő, bélflóra támogató, így egészségőrző hatású is. Aki nem hiszi járjon után!

Ez egy szép kép! Jankovics Marcell (1941-2021) filmrendező nagyon sokmindent belelátna.
Akár az életfát is.

Jó egészséget!

Prof.Imune

Mi esküszünk a Green Gold Imune algára! A tapasztalatok kiváló egészségvédő hatást mutatnak. ITT rendelem!

fokhagyma kapszula, kiemelt kép, hagymakarikák, életfa

forrás: vitaminbiblia.hu