Létezik sóhiány?

A sót ősidők óta használjuk az élelmiszerek tartósítására és fűszerezésére. Az ókorban az emberek gyakran ásványi anyagokban gazdag forrásvíz felforralásával jutottak sóhoz. A világ legrégebbi ismert sóbányái egészen i. e. 6000 körülre vezethetők vissza.

A történelem során a só miatt háborúk törtek ki, városok felemelkedésének és bukásának volt okozója.

Nekünk, modern embereknek a sóról gyakran az jut először eszünkbe, hogy nem szabad túl sokat fogyasztanunk belőle, mert magas vérnyomást és szívbetegséget okoz. Pedig a só valójában nélkülözhetetlen az emberi élethez.

Az asztali só – tudományos nevén a nátrium-klorid – az elsődleges étrendi nátriumforrásunk. Az asztali só kissé szürkés, darabos kristály, mindenféla természetes szennyeződés található benne. Ma már olcsó.

asztali-so-sohiany-imune.bio

Nátriumra szükségünk van az életfunkcióink fenntartásához” – mondta Cindy Chan Phillips dietetikus. “A nátrium egy olyan elektrolit, amely nélkül meghalnánk.

A sóhiány meglepő következményei

3 rossz dolog, ami akkor történik velünk, ha teljesen elhagyjuk az étrendünkből a sót

  1. felborul az elektrolit egyensúly ( idegsejt szinten is)
  2. az izomműködés ( a szívizom is) megbolondul
  3. az emésztés kárt szenved ( a nátrium -klorid kloridja hiányzik majd)

Egy felnőtt férfi testének átlagos nátriumtartalma 92 gramm (1), amelynek fele (46 gramm) az extracelluláris folyadékban (a plazmában és a vérben) található. Körülbelül 11 gramm van a sejteken belüli folyadékban, a fennmaradó 35 gramm pedig a csontokban.

Ki lehet hajlamos a sóhiányra?

Aki azt állítja, hogy a sóhiány ritka, az egyszerűen nem ismeri az adatokat vagy nem találkozott még sóhiányban szenvedő emberrel” – mondta James DiNicolantonio kardiológus kutató és gyógyszerészdoktor, a “The Salt Fix” című könyv szerzője lapunknak.

 

 

A só döntő szerepet játszik a vér megfelelő mennyiségének fenntartásában, illetve annak biztosításában, hogy a szöveteink elegendő oxigénszállító vérrel és tápanyaggal legyenek feltöltve.

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a sóhiány a világ legtöbb országában ritka, mivel a só olcsó és széles körben használt fűszer, amit legtöbbször ízfokozás céljából adunk  az ételekhez.

Sóhiány általában az idősebb embereknél léphet fel ( kevés folyadékbevitellel együtt), és a nagyon egészségtudatos embereknél, akik az orvosok hívószavát félreértve, vagy túlzottan megfogadva tudatosan , és erőszakosan csökkentik a sóbevitelt.

A  gyakori hányás, hasmenés és izzadás is jelentős sóveszteséget okozhat a szervezet számára.

A túlzott koffeinfogyasztás ( mert az vízhajtó, ezzel együtt sóhajtó is), a nagy meleg, az alvási apnoe, a vízhajtók használata, a túlzott, vagy desztillált víz fogyasztása, az alacsony szénhidráttartalmú diéta és a böjt mind sóveszteséghez vezethetnek.A pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegek hajlamosabbak a sóhiányra, mivel a pajzsmirigyhormonok szerepet játszanak a nátrium visszaszívásának szabályozásában a veseműködésnél.

A sóhiány árt a szívnek és növelheti a halálozást

Bár egyes táplálkozási irányelvek a lakosság sófogyasztásának viszonylag alacsony szintre (kevesebb, mint 1 teáskanál) való csökkentését javasolják, számos vizsgálat kimutatta (7), hogy a nem hipertóniás, illetve egészséges szív- és érrendszerrel bíró személyek számára előnyösebb a napi 1-2 teáskanálnyi sófogyasztás fenntartása. A túl alacsony sóbevitel valójában a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás kockázatának növekedéséhez vezethet.

Egy teáskanálnyi só körülbelül 5 gramm , amelyből 2,3 gramm nátrium.

Az étrendi nátriumbevitel nem rövidíti meg az életet és nem kockázati tényezője a korai halálozásnak, bár ezek az adatok megfigyelésből származnak, nem használhatók bizonyítékként.

A magas sófogyasztás káros hatása a szívre tagadhatatlan, ha nem fogyasztanak kellő mennyiségű káliumot, és magnéziumot, de meglepő módon a túl alacsony sóbevitel is növelheti a szívbetegségek kockázatát.

(a hivatkozásoknak ITT lehet utánanézni)

Egy egészséges ember sóháztartását a vese, és az izzadás kiválóan egyensúlyban tartja. A sok só tehát egészséges esetben kiválasztódik, a kevés só azonban magától nem pótlódik. 

A fentiek minössze azt jelentik, hogy aki nem vesebeteg, az bátran fogyasszon sós ételeket, ne sanyargassa magát a sómegvonással. ( sanyargatás, mert a sótlan étel nem finom.) A napi sóbevitel 3-14 g között normálisnak mondható, nyilván függ az életmódtól, és minden külső körülménytól is. (pl: melegben fokozott izzadás)

Az alacsony sóbevitel megemeli bizonyos hormonok szintjét, amelyek a szívroham kockázatátt növelik. Szóval kicsit csökken a vérnyomás, de nagyobb az esélye a szívrohamnak. Sehogyan sem tökéletes ez.

( a japánok sok sót fogyasztanak, a szívbetegségek kockázata mégis viszonylag alacsony ott. Tehát a sóbevitel és a szívbetegségek között csak részleges összefüggés van)

sohiany-szívbetegseg-imune.bio

 

A sóhiány leggyakoribb jelei

A sóhiányban szenvedő embereknek számos kellemetlen tünetük lehet, ám ezeket gyakran más okokra vezetik vissza, nem a sóhiányra, pedig egy kicsit sós, izotóniás innivaló, igen gyakran megoldaná a problémákat.

1. Fáradtság, izomgyengeség, görcsök

Ez gyakori jel a sóhiányos embereknél, fontos lenne a natrium, kálium, és magnézium bevitel arányára figyelni. Érdemes lehet magnézium sóval ízesíteni az ételeket, ( ez a só nemcsak natrium-kloridot, hanem magnézium-kloridot, és kálium-kloridot is tartalmaz. Hátránya, hogy kicsit “másképp” sózza az ételt, nem rossz. De meg kell szokni)

2. Rövid ideig tartó szédülés felkeléskor

Egyesek szédülést tapasztalnak, amikor guggoló vagy ülő helyzetből felállnak, és többnyire nem tudják ennek okát. Ezt az ortosztatikus hipotenziónak nevezett jelenséget sóhiány okozhatja

3. Fejfájás, feledékenység, zavartság

A só döntő szerepet játszik az idegsejtek közötti jelátvitelben. Ha a szervezetből hiányzik a só, az idegsejtek működése romlik. Ezenkívül a sóhiány csökkent vérmennyiséghez és az agy elégtelen vérellátásához vezethet, ami fejfájást és feledékenységet okozhat.

 

4. Depresszió és stressz

A sóhiány aktiválhatja a szimpatikus idegrendszert, megemelve az adrenalin és a noradrenalin szintjét, ami álmatlanságot és fokozott stresszt okozhat.

A sóhiány továbbá nátrium-, kalcium- és magnéziumhiányt is okozhat, a magnéziumhiány pedig depressziót és szorongást válthat ki. A kutatók megállapították, hogy mivel a csontokban tárolódik a legtöbb nátrium, a kalcium és a magnéziumkészletek is kimerülhetnek, ha a nátrium kivonódik a csontokból. Érdemes megjegyezni, hogy nátriumhiány még akkor is okozhat kalcium- és magnéziumhiányt, ha valaki az étrendjével amúgy eleget fogyaszt ezekből az ásványi anyagokból. A kalcium- és a magnéziumhiány pedig jelentősen növelheti a csontritkulás kockázatát.

A fent említett tünetek mellett az emésztési zavarok és a gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) egyes esetei is összefüggésbe hozhatók a sóhiányos étrenddel. Az elégtelen sóbevitel ugyanis befolyásolhatja a gyomorsav kiválasztást, és ezáltal ronthatja az emésztést és a tápanyagok felszívódását.

A szervezet nagyon okosan szabályozza a sóbevitelt

Az ételek, különösen az édességek iránti állandó sóvárgás a szervezet sóhiányának, vagy zsírhiányának a jele  is lehet. (az agyunk a sósat, az édeset, és a zsírosat érzi finomnak. Ennek eveluciós magyarázata van. amint valamelyik hiányzik, igyekszünk azt a mássik kettővel pótolni. :-( )

A szervezetnek bonyolult és szigorú automatikus mechanizmusai vannak a sószint szabályozására. Egyszerűen fogalmazva, amikor a szervezetben sóhiány van, az agy ezt észleli, és jeleket küld a testnek, ami változást idéz elő a megfelelő hormonokban. Ezek a változások pedig kiváltják a sós ételek iránti vágyat. Ezzel szemben ha a szervezetben túl sok só van, más hormonok termelődnek, amelyek szomjúságot okoznak, és arra ösztönzik az embert, hogy több vizet igyon, majd a vese segítségével a vizelettel kiüríti a sófelesleget)

Jó egészséget !

Prof Imune.

A Green Gold Imune alga egy szoperfood, semmi köze a sóhiányhoz. Nincs benne só. De minden más vitamin igen.

Alább egy akció! Az ötödik alga ingyen! 

4x180-green-god-imune-alga-komplex+ajandek-kelp

AKCIÓ

 

A sóhiány aktiválja az agyban a dopamin jutalomközpontot, ami arra készteti az embert, hogy valami sósat egyen” – magyarázza DiNicolantonio. Ez azonban a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztásához vezethet, ami más, függőséget okozó anyagok, például a cukor fokozott bevitelével is járhat.

Ötlet ITT, kiemelt kép, szív