Tartalomjegyzék
Az édesítőszer megédesíti az ételt.
Ez a pontos értelmezése. Ilyen alapon a cukor is édesítő-szer, de a köz- szóhasználatban a cukor helyettesítésére szolgáló egyéb édes, édesítő termékeket nevezzük az édesítőszernek.
Az édesítőszer létjogosutsága
Az ember imádja az édes dolgokat. (no meg a sósat, és a zsírosat, erről ITT, és ITT)
Mondhatnám, ez köztudomású, nem gondoljánk, hogy vitatába szállna ezzel a ténnyel bárki is.
Fel is van készülve a szervezetünk az édes gyümölcsök, és a méz fogyasztására, annyira, amennyire az a természetben az elérhető.
Akár brutálisan nagy mennyiséget is jól tolerál az emésztőrendszer feldolgozó mechanizmusa, mert a természeti ember korunkban is hozzájutottunk a cukorhoz.
Ha csak időnként fogyasztanánk cukrot ma is, akkor az rendben van. (lenne)
De manapság bőségben élünk (ez szerncse, vagy átok?), főleg cukor és finomított szénhidrát tekintetében.
100 éve, még valóban a bőséget bespájzolt cukor, és liszt formájában mérték. Ma ez annyira magától értetődő, hogy nem is vesszük észre.
Mármint a bőséget. (aztán persze a nadrág derékbőségét sem!!!)
(ha tisztában van a fruktóz- cukor ellentmondással, és az ebből adódó csapdával, akkor görgessen cikkben a Melyik édesítőszer a legjobb, és miért? bekezdésre)
A baj akkor kezdődik, amikor módunkban áll számlálatlanul cukrot fogyasztani, és édesíteni az ételeinket. (a kenyértésztát, a péksüteményt, a főzeléket, a levesporokat, a fűszerkeverékeket…, gyakorlatilag szinte mindenben ott a cukor adalékanyagként, vagy ízfokozóként)
Ha szarkasztikusan akarnánk fogalmazni, akkor azt írnánk, hogy nem elég édes az édes, nem elég sós a sós.
Korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a cukor: a fruktóz, a kukorica-, és juharszirup, a malátaszirup, agave szirup…., a sor végtelen. Édesítő-szer valamennyi, a szó valódi értelmében.
A fenti édes cukrokat, amelyek fruktóz, és/vagy glükóz, szacharóz alapúak biztosan kerülni kell az egészség érdekében.
Nem azért mert ártalmasak, hanem mert nagy mennyiségben borzalmasan ártalmasak.
Röviden, a teljesség igénye nélkül:
- Elhízáshoz vezet,
- inzulinrezisztenciához vezet,
- cukorbetegséget okoz, a cukor táplálja a rákos sejteket,
- narancsbőrt okoz,
- fogszuvasodást generál, függőséget okoz…..
- A kristálycukrot* – ez répacukor, nádcukor, egyfajta szacharóz vegyület- kerüljük. Kerüljük?
KERÜLJÜK!!!
Ebben megegyezhetünk?
Ámde a fruktóz* még károsabb. Ugye tudjuk? Nos, ez a leleplező!!
Igaz, hogy fogyaszthatják a cukorbetegek is, mert megkerüli az inzulinkört, ezért az úgynevezett diabetikus ételekben a fruktózt használhatják.
De éppúgy hízlal, mint a répacukor, így alattomosan árt.
Mivel a cukorbetegeknek (diabeteszben szenvedőknek) szabad fogyasztani, az a téves hit ült bele a tudatunkba, hogy a fruktóz egészséges. alternatív édesítőszer.
Nem az! (erről bővebben ITT) A fruktóz egyfajta közönséges cukor. A fruktóz ártalmas, nem jó cukorhelyettesítő!!
Drága, és hazug! Ne vegyünk fruktózt, vagy más néven gyümölcscukrot a boltban!
Háromszor, négyszer drágább, mint a kristálycukor, és semmivel sem egészségesebb az emberi szervezet számára. (persze csak a vevőnek drágább, mert kihasználják, hogy azt hisszük, hogy egészséges, de valójában olcsó az előállítása, ezért sok országban, Magyarországon is használják/ használhatják üdítőitalok édesítésére olcsó kukoricaszirup formában. Mi a marketing üzenet? Ha diétázunk, akkor a diabeteszes, vagy diabetikus termékek a nekünk valók! De ez a reklám, mert halljuk az üzenetet a tudat alattinkban.
BECSAPNAK! Persze, az inzulin felhasználásban valóban ártalmatlan a fruktóz, de minden egyéb egészségügyi következményben káros. Cukorbetegként is: nem azonnal hal bele a cukorbeteg, hanem lassabban )
Figyellem: a méz, a kukorica szirup, a juharszirup, datolya szirup is nagyrészt fruktóz alapanyagúak, elméletileg a cukorbetegek is fogyaszthatják, gyakorlatilag éppúgy hízlal, mint a répacukor és a nádcukor, (közhasználatú neve kristálycukor).
Sajnos az egészségesnek kikiáltott méz is ide tartozik, nagyrészt fruktóz-gyümölcscukor-, bizony hízlal, és ezért számos egészség problémához vezet. Ne használjuk úgy a mézet, mintha egészséges édesítőszer lenne.
A méz ínyencség. Ínyencség!!!
Váltsuk ki édesítőszerrel.
És akkor innentől, az édesítőszer kifejezést a továbbiakban használjuk a közhasználatú értelmében : édesítőszer: minden olyan édesítő anyag, ami nem cukor alapú.
Energiamentes, vagy intenzív édesítőszer! Ezt keressük, ugye?
Az ide sorolt édesítőszerek csoportja lényegesen (esetenként több százszor, sőt több ezerszer) édesebb a cukornál, nulla, vagy alacsony kalóriájúak, a vércukor szintet sem emelik meg, úgyhogy cukorbetegek, és fogyókúrázók is fogyaszthatják.
A statisztika, és a kutatások azt bizonyítják, hogy az édesítőszer legfontosabb tulajdonsága az íze!
Avagy a mellékíze? Hiába az édesítőszer minden egészségre gyakorolt pozitív hatása, ha az íze nem cukor-íz: eladhatatlan.
Két csoportra osztjuk, aztán még csoportosíthatjuk.
1. természetes édesítőszer, minden olyan, ami a természetben orgnanikusan is megtalálható, és alkalmas a cukor helyettesítésére:
cukoralkoholok, Szorbit, maltit, izomaltit, xillit, eritritol,
növényi kivonatok: stevia, mézbokor kivonat, édesgyőkér, és
édes a glicin-ez egy koncentrált kollagén-fehérje-viszonylag újonnan használják, vagy
a taumatin, ami egy nagyon intenzív természetes édes vegyület.
2. mesterséges édesítőszer, minden, ami a tudósok vegykonyhájában készült. Többnyire véletlen felfedés eredménye. Aszpartám, ciklamát, szacharin, szukralóz…. stb. Ma már a tudósok tudatosan keresik az édes, ámde kalória nélküli, és/vagy ártalmatlan alapanyagokat, olcsó és jó alternatívát kínálva a cukor helyett.
Térjünk a tényekre!
Melyik édesítőszer jó, és miért?
Melyiket használjuk, és miért?
Kell némi tudatosság, és kell a felismerés, sőt, mondhatnánk a tudás. Nézzünk rá tudatosan az édesítőszer ajánlásokra. Mert a tények ismerete nélkül nem kerülhető el a csapda.
(Hisszük vagy nem, de a TŐKE (a piszkos üzleti érdekek), mindenütt kelepcét állítanak nekünk, nekem… MINDENKINEK)
Az alternatív édesítőszerek a legjobb megoldás, hogy édes ízeket élvezzünk, és ne légyünk se kövér, se cukorbeteg.
A lényeg itt is a mérték.
Nem kell félni, nem kell aggódni! Napi egy-két pötty édesítőtől nem lesz bajunk. Sokszor elhangzik a táplálkozástudományi szakemberek szájából, hogy:
Nincsenek tiltott élelmiszerek, csak kerülendő mennyiségek.
Az ajánlott napi mennyiség** nem kevés, és az a vizsgálatok szerint biztonságos.(lent a táblázat, és az ajánlott mennyiségeket érdemes menteni)
1. Aszpartam: rossz híre miatt- nagy mennyiségben rákkeltő lehet- szinte teljesen lecserélték kb.: 10 éve az édesített élelmiszerekben (pl.: a gyúrós cuccok fehérjeturmix porait újra kellett struktúrálni, mert az aszpartam édesítőszer lecserélésével eltolódtak az ízek.)
Kis dobozos ‘bogyó’ formában azonban kapható, olcsó, de ha az megnyugtató, kerülhető, nem kell választani. Van biztonságosabb alternatíva.
Az aszpartám rendkívül fényérzékeny édesítőszer, a lejárati időn túl lebomlik, a feltüntetett határidőn túl édesítőereje elvész. Fontos tudni, hogy aminosav- (aszparagin) és (fenilalanin-) származék. A fenilalanin örökletes anyagcserezavarában, az ún. fenilketonuriában (Fölling-betegségben) szenvedők ezért nem használhatják. Lebomlása során metil-alkohol is keletkezik kis mennyiségben. Több betegség kialakulásával is kapcsolatba hozták már (daganatos betegségek, sclerosis multiplex, diabetes mellitus).
2. Aceszulfám-K mellékízmentes. nagy koncentrációban lehet kesernyés. Hőstabil, süthet, főzhet vele az ember. Van biztonságosabb alternatíva, de félni nem kell tőle.
3. Ciklamát: általában üdítőitalokban használják. Ha valaki egészségtudatos, úgyszem iszik üdítőitalt! A fogyasztási szokásokat vizsgáló tanulmányok azt az eredményt hozták, hogy a megengedett mennyiségnél jóval kevesebbet fogyasztunk átlagosan. Ámde Semelyikünk nem az átlag. Szoros értelemben véve átlagos ember nincs, ugye az egy matematikai fogalom. De nem ártunk magadnak, ha néha fogyasztjuk.
4. Szacharin: nagyon édes, és a mai napig az egyik legbiztonságosabbnak tartott mesterséges édesítőszer, 1877 óta ismerjük, a mai napig nem találtak egészségügyi ellenérvet. (Még Szendi Gábor is, a nagy kétkedő is azt írja, hogy ártalmatlan ;-)) Ám, kissé fémes mellék-, és utóíze van, ezért nem szeretik. Cukoralkoholokkal keverve azonban azok édesítő ereje növelhető, a mellékíz pedig szinte eltűnik. Nem hőstabil, főzéshez nem alkalmas.
5. Szukralóz: nagyon erős édesítő íz, biztonságos, hőstabil, vízben jól oldódik, bátran válaszd! Nincs mellékíze, cukorízű. Annyira kevés kell belőle, hogy a napi ajánlott mennyiség elfogyaszthatatlan. (érdekesség: por formában, kiöntve a láthatatlan felszálló molekulák is intenzív édes ízt okoznak, még orron keresztül belélegezve is) ( eredetileg egy új rovarirtót kerestek :-( )
6. Taumatin : ez egy természetben is előforduló vegyület, teljesen biztonságos. a cukornál 2-3000-szer édesebb. Ha ezt írják valamilyen élelmiszerre, akkor nem kell aggódni. Hőstabil édesítőszer, de van egy jellegzetes, az édesgyökérhez hasonló mellékíze. (hááát, semmi sem tökéletes. :-( )
7. Cukoralkoholok: maltit, izomaltit, xillit, szorbit: cukorhelyettesítő édesítőszerek. A természetben előforduló vegyületek, kevésbé édesek, mint a cukor. a Cukorbetegeknek a javasolt napi szénhidrát mennyiségbe bele kell számítani, s tudni kell, hogy szénhidrát tartalmuknak megfelelő energiatartalommal is rendelkeznek.
Közös jellemzőjük, hogy a vércukrot nem közvetlenül, hanem a májban glükózzá történő alakulást követően, időben elhúzódóan emelik. A szorbit és kisebb mértékben a xillit arra érzékenyeknek haspuffadást és hasmenést is okozhat, ezért a napi 30 gramm fölötti mennyiség feltétlenül kerülendő. Kész ételekbe használhatók, és keleszteni körülményes velük.
8. Eritritol: a különleges cukoralkohol. Kevéssé édes, mint a cukor, viszont cserébe kalóriamentes édesítőszer, és nem kell a cukorbetegeknek sem beszámítani a napi szénhidrát fogyasztásba. hasmenést, és puffadást sem okoz. Jó választás. Viszont drága. (az 1:4 cukorhelyettesítő alapanyaga, stíviával, és szukralózzal. Ez a termék megér egy próbát!)
9. Stívia: természetes, gyönyörű magyar neve van: jázminpakóca, édes-fű, nagyon édes anyag. Biztonságos édesítőszer. Jellegzetes mellékíze van. Nem rossz, de kicsit más, mint a cukor-íz. Egészséges választás.
10. Édesgyökér: koncentrált kivonatban nem kapható, de teák kiválóan édesíthetők vele. Van mellékíze, medvecukrot készítenek belőle.*** ( mire jó, lsd.: lenn)
11. Glicin: koncentrált fehérje. A kollagén alkotója. A cukoréhoz hasonló ízű, és nagyjából annyira is ízesít. Rendkívül kedvező élettani hatásai vannak. (erről ITT) Nagyon okos választás. Viszont drága.
A konklúzió: a legjobb az édes ízt ajándéknak tekinteni, és ‘leszokni’ róla.
Amint csökkentjük az édességek (itt a cukros, és nem cukorral édesítettet is értem) fogyasztását, sokkal édesebb lesz az ÉLETÜNK.
Először is valószínűleg fogyni fog, aki belevág, másodszor meglepő dolgokat is édesnek fog érezni. Magukhoz térnek az ízlelő bimbóink, minden ételt ízesebbnek érzünk. És ekkor valóban elég lesz napi 1-2 édesítő bogyó! ;-)
Prof.Imune
Jó egészséget!
kiemelt kép mennyi, az annyi: VITAMINOK
* Fruktóz: Nagyon hasonló kémiai felépítésük ellenére, a fruktóz és a glükóz különböző metabolikus pályákon keresztül szívódik fel.
A fruktóz a GLUT-5 receptorok segítségével szívódik fel a belekben, és a glükózzal ellentétben, szinte teljes egészében a máj metabolizálja, egy nem inzulin-függő pályán keresztül. Bizonyított tény, hogy a fruktózfogyasztás nem stimulálja az inzulin kiválasztást vagy a zsírszövet leptintermelését, ezért közvetlenül járul hozzá az elhízáshoz.
**Az energiamentes édesítőszerek az adalékanyagok csoportjába tartoznak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Élelmiszerellenőrző Intézet (FAO), tudományos kutatásokra alapozva állapították meg a napi megengedett édesítőmennyiséget (ADI). A megengedhető napi bevitel, amely 100-szoros biztonsággal dolgozik.
Az aszpartám esetén 40 mg/kg. Egy 50 kg-os embernél ez 40×50= 2000 mg aszpartám, ami több mint 100 db tablettának felel meg. (rossz a híre van az aszpartámnak, de magasabb az ADI értéke, mint a szacharinnak. Nézzük csak! )
A szacharinnál 5 mg/kg.
Az aceszulfám-K esetében ez a mennyiség 15 mg/kg,
A ciklamátot általában üdítőkben alkalmazzák, ezért a napi beviteli adag meghatározásánál is a megengedhető oldott mennyiséget veszik figyelembe, ami 400 mg/l, de az újabb európai ajánlások 250 mg/l javasolnak.
***Édesgyőkér: triterpén szaponinokat (glicirrhizint), flavonoidokat, kumarinokat, szterolokat és cukrokat tartalmaz. A növény hatóanyagának köszönhetően jó köptető, nyálkaoldó és köhögéscsillapító, de alkalmazzák simaizom görcsoldásra is. Kedvező gyulladáscsökkentő hatást fejt ki gyomornyálkahártya gyulladás, gyomorsavtúltengés okozta nyálkahártya sérülések esetén. Az édesgyökér édes íze a glicirrhizintől származik, az élelmiszer és a gyógyszeripar ízjavítóként hasznosítja.
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Cukor
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_fruktoz_lehet_az_anyagcsere_problemak_egyik_fo_oka.htm
https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/aszpartam-aspartam.php